Jogszabályváltozások magyarázattal

2.2.1.1 Jogszabályváltozások magyarázattal

Tövisházi Csaba

2012.10.16 – 2012.12.31.

– 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról.

Megjelent: MK 2012/137. (X. 16.)

Hatályos: 2012. 10. 19., 2013. 05. 01., 2013. 04. 30., 2013. 01. 31.

A rendelet hatálya

- a) az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszeréről szóló törvény (Ükt) és a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendelet szerinti hitelesítő szervezeteknek a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (NAT tv.) és 600/2012/EU bizottsági rendelet szerinti akkreditálására és a hitelesítő szervezetek nyilvántartására, továbbá

- b) az üvegházhatású gázok kibocsátásaival kapcsolatos hitelesítési tevékenység végzésére akkreditált hitelesítő szervezetekre terjed ki.

A hitelesítő szervezetek akkreditálását a NAT tv., a 600/2012/EU bizottsági rendelet és e rendeletben meghatározott szabályok szerint kell elvégezni.

3. § E rendelet alkalmazásában:

– Hitelesítő szervezet: a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület) által akkreditált jogi személy vagy szervezet;

– EU ETS hitelesítő szakértő: a 600/2012/EU bizottsági rendelet 3. cikk 22. pontjában meghatározott fogalom;

– EU ETS vezető hitelesítő szakértő: a 600/2012/EU bizottsági rendelet 3. cikk 21. pontjában meghatározott fogalom;

– Más tagállamban akkreditált hitelesítő szervezet: EGT-államban akkreditálási igazolást szerzett hitelesítő szervezet;

Hatályát veszti 2013. április 30-án

– az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről szóló 183/2005. (IX. 3.) Korm. rendelet.

– 55/2012. (X. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2012/143. (X. 29.)

Hatályos: 2012. 11. 13.

Átfogó módosítás. Érinti a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelményeket, a jogszabályban használt fogalmakat, a tűzoltó készülék karbantartását, a tűzoltó-vízforrások és tartozékaik felülvizsgálatát, a tömlőszerelvény vizsgálatát, a tűzcsapok követelményeit, a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéseket, a tűz- és hibaátjelzés, távfelügyelet előírásait, a tűzjelzést és tűzriasztást, a villámvédelmi berendezés tervezését és felülvizsgálatát, az éghető folyadékok és gázok tárolását, az üzemanyagtöltő állomásra vonatkozó szabályokat, a pébégáz cseretelepeket, az építmények tűzvédelmi követelményeit, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, a kiürítést, a hő- és füst elleni védelmet, a használati szabályok fejezetet, az éghető folyadékokra és gázokra vonatkozó használati szabályokat, illetve a jogszabály egyes mellékleteit.

A módosított szabályzatban szerepel, hogy lakóépületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, amennyiben a menekülési útvonalat nem szűkítik le. A tűzvédelmi szabályzat másik új előírása szerint tisztán gázüzemű és vegyes üzemű járművek nem helyezhetők el mélygarázsokban ("talajszint alatti, jármű tárolására alkalmas terekben"), kivéve a cseppfolyós (propán-bután) üzemanyaggal működő járművet, amennyiben azon feltüntették a jóváhagyási jelet.

– 2012. évi CLVII. törvény a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról.

Megjelent: MK 2012/144. (X. 30.)

Hatályos: 2012. 11. 14., 2013. 01. 01., 2013. 07. 01.

Többek között módosítja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (Étv.). A módosítások közvetve érintik a munkavédelemmel összefüggő szabályokat is. Létrejön az Országos Dokumentációs Építésügyi Központ, bevezetik az elektronikus építési naplót. A kisvállalkozások helyzetét javítja, hogy meghatározott feltételek esetén felelős műszaki vezető részvétele nélkül végezhetnek kivitelezői tevékenységet ("Kormányrendeletben meghatározott építési tevékenységet az ott előírt feltételek megléte esetén a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet".) Az Étv. módosításai 2013.01.01., illetve 07.01-jén lépnek hatályba.

– 58/2012. (X. 31.) NFM rendelet a közúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására kijelölt szervezetről.

Megjelent: MK 2012/145. (X. 31.)

Hatályos: 2012. 11. 01.

A kijelölt Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. feladatai közé tartozik többek között

– a közlekedésbiztonsági titkársági feladatok ellátása, ennek keretében az éves közlekedésbiztonsági intézkedési terv szakmai előkészítése, miniszteri jóváhagyásra előterjesztése és a végrehajtás koordinálása, a közlekedésbiztonsági intézkedési terv monitoringja, a közúti közlekedésbiztonság javításával összefüggő intézkedések és projektek támogatásának szervezése és koordinációja, valamint a közlekedésbiztonsági intézkedési tervhez kapcsolódó közérdekű és közcélú tájékoztatás, kommunikáció;

– a közúti járművek közlekedésbiztonságának növelése, valamint a környezet védelme érdekében a forgalomba helyezésre és a forgalomban tartásra vonatkozó szabályozások és vizsgálati eljárások szakmai előkészítése; a vizsgálati technológia fejlesztése; a technológiai fejlesztő minta vizsgabázis működtetése;

– a közlekedés okozta levegő-, zaj- és talajszennyezés csökkentésére irányuló programok kidolgozása; a közlekedés klímavédelmi feladatainak, a közlekedés energiahatékonyságának növelése érdekében szükséges feladatok, a környezetkímélő, energiatakarékos és szénmentes közlekedéssel összefüggésben a jogszabályok megalapozását szolgáló tudományos kutatási előkészítő tevékenység, adatgyűjtések és mérések végzése; továbbá a környezetvédelmi felülvizsgálat adatbázis működtetése és a közúti közlekedés környezetvédelmi programjainak megvalósítása.

– 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról.

Megjelent: MK 2012/148. (XI. 8.)

Hatályos: 2013. 01. 01., egyes részei 2013. 07. 01-jén, illetve 2014. 12. 31.-én lépnek hatályba.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2013. január 1-jén hatályba lépő új végrehajtási rendelete az építési engedélyezési eljárások szabályai mellett meghatározza többek között az építésügyi építésfelügyeleti hatósági eljárások szabályait, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárásának rendjét, valamint, az építési folyamat felügyeletére vonatkozó követelményeket.

Hatályba lépésekor hatályát veszti

– az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet,

– az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, valamint

– az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet.

Az építésügyi hatósági eljárásokról szóló rendelet egyik változtatási oka az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) bevezetése volt.

Az ÉTDR melletti, a nyilvántartás működését elősegítő elektronikus alkalmazások:

– e-bírság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott építésügyi, építésfelügyeleti, egyéb közigazgatási és eljárási bírságok megállapítását, behajtását, kezelését támogató és a végrehajtást követő, a Nyilvántartásnak adatot szolgáltató elektronikus alkalmazás,

– e-építési napló: olyan komplex elektronikus alkalmazás, amely lehetővé teszi az építőipari kivitelezési folyamat teljes felügyeletét, az építési napló vezetését és az arra jogosultak számára hozzáférést, és elektronikus úton biztosítja az építési beruházásra vonatkozó kivitelezési adatoknak a Nyilvántartásba kerülését,

– e-kezelő felület: a Nyilvántartás valamennyi adatállományából lekérdezést biztosító, meghatározott cél érdekében adott helyrajzi számhoz adatokat, dokumentumokat hozzárendelő elektronikus alkalmazás (webes felület),

– e-statisztika: a Nyilvántartás működését elősegítő elektronikus alkalmazásokban keletkezett adatok és dokumentumok összesített adatait, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok személyi, tárgyi feltételeinek, továbbá a döntéselőkészítők és döntéseik évenként, hatóságonként, ügyfajtánként és döntéstípusonként összesített adatait kezelő és azokból jelentések készítő elektronikus alkalmazás,

– e-szankció: az egyes szabálytalanságok tekintetében az építési folyamat résztvevőivel szemben alkalmazott szankciók tényének, adatainak a Nyilvántartásban történő kezelését támogató elektronikus alkalmazás,

– e-tanúsítás: olyan elektronikus alkalmazás, amely kizárólagosan biztosítja az energetikai tanúsító személyek és szervezetek számára a hiteles energetikai tanúsítvány elektronikus formában történő előállítását és annak a Nyilvántartásba vételét,

– építésügyi monitoring (ÉMO): településrendezési és építésügyi feladatokat támogató elektronikus térinformatikai alkalmazás, amely a tervezett, az engedélyezett és a valós állapot összehasonlításával, az időbeli változások kiszűrésével, a Nyilvántartás adatainak és a Dokumentációs Központ átvett dokumentumainak - egyéb elektronikus alkalmazások segítségével történő - igénybevételével elősegíti a terület- és településrendezési, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatok végrehajtását, a szabálytalan építési tevékenységek felkutatását és szankcionálását.

– 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2012/152. (XI. 16.)

Hatályos: 2012. 11. 17., 2013. 01. 01., 2013. 07. 01.

Jelentősen módosítja az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet. Újdonság az elektronikus építési naplóval, az elektronikus alvállalkozói nyilvántartással, továbbá az elektronikus teljesítésigazolás és műszaki átadás-átvétellel kapcsolatos szabályozás, amelyek 2013. 01. 01-jén, illetve 07. 01-jén lépnek hatályba.

Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást a magyar nyelven vezetett elektronikus építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építési tevékenységet érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik.

Változtak a következő. mellékletek is: - A kivitelezési dokumentáció tartalma, - Az építési napló, - Az építési tevékenység megkezdésének előzetes bejelentése.

– 329/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a mosó- és tisztítószerek forgalomba hozatalának feltételeiről és az ellenőrzés rendjéről.

Megjelent: MK 2012/152. (XI. 16.)

Hatályos: 2013. 01. 02.

A mosó- és tisztítószerekről szóló, 2004. március 31-i 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos információk közlésével és cseréjével kapcsolatos hatósági feladatokat

– a) a biológiai bonthatóságra vonatkozóan az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF),

– b) a címkézésre és a mosó- és mosogatószerek foszfortartalmára vonatkozóan a fogyasztóvédelmi hatóság látja el.

A 648/2004/EK rendelet biológiai bonthatóságra vonatkozó előírásainak megsértése esetén a közösségi rendelet hatálya alá tartozó vizsgálati módszerekre akkreditált laboratóriumok bevonásával a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség jár el.

Hatályát veszti

– a mosó- és tisztítószerek hatóanyagai biológiai bonthatóságának ellenőrzéséről és az információszolgáltatás rendjéről szóló 270/2005. (XII. 15.) Korm. rendelet.

– 115/2012. (XI. 16.) VM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2012/152. (XI. 16.)

Hatályos: 2012. 12. 01.

A KvVM rendelet a következő 16/A. §-sal egészül ki:

"16/A. § (1) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott egyedi szennyvízkezelő létesítményt akkor lehet létesíteni, ha az biztosítja, hogy a tisztított szennyvíz szennyezőanyag-tartalma nem haladja meg a 4. számú mellékletben meghatározott mértéket.

(2) A felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny területen vagy a magas talajvízállású területen csak denitrifikációt is megvalósító egyedi szennyvízkezelő berendezést lehet telepíteni."

A rendelet a fentiekkel összefüggésben egy új, 4. számú melléklettel is kiegészül (Az egyedi szennyvízkezelő létesítmény által kibocsátott tisztított szennyvíz határértékei).

– 61/2012. (XI. 22.) NFM rendelet a föld alatti bányászati tevékenységek biztonsági szabályzatáról.

Megjelent: MK 2012/154. (XI. 22.)

Hatályos: 2013. 02. 20.

A rendelet alkalmazási köre kiterjed az ásványi nyersanyagok mélyműveléses bányászati tevékenységére, a megszűnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartására és felhagyására, valamint az előbbi tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítményekre és berendezésekre.

A bányászatról szóló törvényben meghatározott, nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységekre e rendelet meghatározott részeit nem kell alkalmazni.

A rendeletben foglaltak betartásáról

– a) a bányavállalkozó,

– b) ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenység végzésére más személlyel szerződést kötött, akkor a bányászatról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint szerződött vállalkozó,

– c) a nem bányászati célt szolgáló bányászati módszerekkel végzett tevékenység esetében a tevékenységet végeztető és

– d) a munkát vagy mentést végző személy

köteles gondoskodni.

A bányafelügyelet az 5/1982. (lp. K.17.) OBF számú utasítással kiadott általános bányászati biztonsági szabályzat előírásai alóli felmentést vagy eltérést engedélyező határozatokat e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül felülvizsgálja. Ha a bányafelügyelet megállapítja, hogy a határozat az e rendeletben foglalt előírásoknak nem felel meg, felhívja a bányavállalkozót, hogy eltérés vagy felmentés engedélyezése iránt kérelmet nyújtson be.

– 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról.

Megjelent: MK 2012/160. (XI. 30.)

Hatályos: 2013. 01. 01., 2014. 01. 01., 2015. 01. 01.

A törvény hatálya kiterjed

– a) minden hulladékra, az alábbi kivételekkel,

– b) azokra az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, amelyeket a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekről szóló jogszabályok alapján lerakásra szánnak,

– c) a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre, valamint

– d) a hulladékgazdálkodásra és a hulladékgazdálkodási létesítményekre.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában e törvény hatálya kiterjed - a) a szennyvízre, - b) az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladékra, - c) az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, ha azokat égetésre, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják, valamint - d) a nem vágás következtében elpusztult és ártalmatlanításra kerülő állatokra, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit is.

Nem terjed ki a törvény hatálya - a) a levegőbe kibocsátott légnemű anyagokra, - b) a radioaktív hulladékra, - c) a hatástalanított robbanóanyagokra, - d) a természetes állapotában meglévő ki nem termelt földre, beleértve a ki nem termelt szennyezett talajt, valamint a földhöz tartós jelleggel rögzített építményeket, beleértve a használaton kívüli, elhagyott, romos épületeket is, - e) a szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel, - f) a fekáliára - ha arra a fenti c) pont ("az állati melléktermékekre...") nem terjed ki -, a trágyára, a szalmára, valamint a mezőgazdasági termelőtevékenység vagy erdőgazdálkodás, illetve fafeldolgozás során képződő egyéb nem veszélyes természetes anyagra, amelyet a mezőgazdaságban, az erdészetben vagy biomasszaként energia előállítására használnak a környezetre és az emberi egészségre veszélytelen eljárással vagy módszerrel, - g) a vizek és vízi utak kezelése, árvízmentesítés, vízkárelhárítás vagy talajfeltöltés (a talaj minőségének javítása) céljából a felszíni vizekben áthelyezett üledékre, iszapra, amely az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkezik.

A törvény fő szabályozási tárgykörei a következők:

– a hulladékra vonatkozó általános szabályok,

– a hulladékgazdálkodási tevékenységek,

– a hulladékgazdálkodás egyes szereplőinek kötelezettségei,

– a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok,

– az egyes hulladékfajtákra vonatkozó általános szabályok,

– a hulladék jogellenes elhelyezésével, illetve elhagyásával kapcsolatos szabályok,

– a hulladékgazdálkodási tevékenységekhez kapcsolódó kötelezettségek,

– a hulladékgazdálkodás tervezése,

– a hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyes hatósági tevékenységek.

A törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt is kiegészítette egy új, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásra vonatkozó IX/A. Fejezettel.

A törvény - kivételekkel - 2013. január 1-jén lép hatályba. A 94. § 2014. január 1-jén, a 95. § 2015. január 1-jén hatályos.

A 94. § szerint a 2. § (1) bekezdésének 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. közszolgáltató: az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező és e törvény szerint minősített nonprofit gazdasági társaság, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el;"

A törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. - A törvény hatálybalépésekor hatályos begyűjtési, illetve tárolási engedélyek időbeli hatályuk lejártáig, de legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 2 évig hatályosak, azt követően hatályukat vesztik. A begyűjtési, illetve tárolási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetre a szállítóra, a közvetítőre, a kereskedőre és a hulladékkezelőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Hatályát veszti

– a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény.

– 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól.

Megjelent: MK 2012/166. (XII. 11.)

Hatályos: 2013. 01. 01., 2015. 01. 01.

A jogszabály a következő témákat öleli fel: - A közszolgáltatás ellátásához szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételek, - A közszolgáltatás ellátásának rendje, gyakorisága (az égéstermék-elvezető ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása, az égéstermék CO tartalmának ellenőrzése, a tűzvédelmi hatóság szükség szerinti értesítése), - Az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos kötelező műszaki vizsgálatok és azok szakmai követelményei, - Az égéstermék-elvezetők és a csatlakozó tüzelőberendezések közszolgáltatáshoz szükséges műszaki adatai, - Közszolgáltatás végzéséhez szükséges formanyomtatványok tartalmi követelményei és a kitöltésükre, selejtezésükre vonatkozó szabályok, - A közszolgáltatásról készített éves statisztikai adatlap tartalmi követelményei, - Az ingatlan tulajdonosára és használójára vonatkozó, a közszolgáltató feladatainak ellátását biztosító feltételek, - A közszolgáltatási díjak meghatározásának a közszolgáltatási feladatok tartalmától függő, részletes szabályai.

A 9. § (A közszolgáltatásról készített éves statisztikai adatlap tartalmi követelményei) és a 6. melléklet (Statisztikai adatlap nyomtatvány) 2015. január 1-jén lép hatályba.

Hatályát veszti

– a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet.

– 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról.

Megjelent: MK 2012/166. (XII. 11.)

Hatályos: 2013. 01. 01.

A rendelet az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az értesítendő hatóságokkal és a kötelező értesítés eseteivel, a közszolgáltatóval és az ingatlan tulajdonosával szembeni eljárással, továbbá a közszolgáltatási díj megállapításának elveivel foglalkozik.

A közszolgáltató a nem megfelelő tömörségű égéstermék-elvezető, vagy az égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága miatti veszély esetében soron kívül értesíti az elsőfokú építésügyi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót.

Ezen túlmenően

– a) tüzelőberendezés működése közben az égéstermék 5 percen túli tartós visszaáramlása,

– b) ki nem égethető égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg,

– c) szilárd- vagy olaj-tüzelőberendezés égéstermék-elvezetőjénél a szikrafogó hiánya az E-F tűzvédelmi osztályú (nád, szalma, fazsindely és egyéb anyagú) tetőhéjalás esetében, vagy az égéstermék-elvezetőből kijutó szikra által veszélyeztetett területen belül E-F tűzvédelmi osztályú anyag jelenléte az égéstermék-elvezető kitorkollásától mért 15 méteres távolságon belül,

– d) olyan égéstermék-elvezető használata, amelynek falába B-F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, vagy az ilyen éghető anyagtól való távolságtartás kisebb, mint az égéstermék-elvezető gyártója által meghatározott minimális távolság vagy ennek hiányában kisebb, mint 12 cm,

– e) olyan égéstermék-elvezető használata, amelynél a jogszabály szerinti műszaki vizsgálatot, ellenőrzést és tisztítást nem végezték el,

– f) nem megfelelően rögzített összekötő elem vagy

– g) nem zárható tisztítónyílás

miatti veszély esetében soron kívül értesíti az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót.

Módosítja a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletet. Az egyik változás szerint első fokú tűzvédelmi hatóságként -meghatározott kivételekkel - a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely eljár a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény (Ksktv.) 12. § (2) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott hatósági felügyeleti eljárásokban.

– 348/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2012/166. (XII. 11.)

Hatályos: 2012. 12. 21., 2013. 01. 01.

A rendelet bevezette a mikroöntözés fogalmát: ez olyan öntözés, melynek során a víz közvetlenül a talaj vagy termesztő közeg felszínére, illetve a talajba vagy termesztő közegbe jut a párolgási veszteségek lehető legkisebb szinten való tartása érdekében. Az új szabályozás alapján karsztvíz csak mikroöntözés céljából vehető igénybe. Rétegvíz mikroöntözés céljából, és - a rendeletben meghatározott feltételekkel - mikroöntözéstől eltérő öntözés céljából is igénybe vehető.

A rendelet átmeneti szabályai értelmében rétegvízből történő, mikroöntözéstől eltérő öntözést az folytathat, aki 2010. május 14. napja előtt indult eljárásban kiadott, 2012. december 21. napján hatályos,…