Munkavédelmi követelmények az építési tevékenységnél

Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről a 4/2002.(II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: R) szól, meghatározva a résztvevők feladatait, felelősségeit, valamint az építési munkahelyen megvalósítandó legalapvetőbb követelményeket.

A R előírja, hogy a tervezőnek a kivitelezési tervdokumentáció elkészítésébe biztonsági és egészségvédelmi koordinátort kell bevonnia. A koordinátor az a személy, aki rendelkezik munkavédelmi ismeretekkel, így javaslataival segíteni tudja a tervezőt a szakszerű, a munkavédelmi követelményeket figyelembe vevő tervek elkészítésében. A R a koordinátor feladatait a kiviteli terv készítésével összefüggésben a következőkben foglalja össze:

a) koordinálja a munkavédelmi szabályokban meghatározott előírásokat megvalósítását;

b) szakmailag ellenőrzi a biztonsági és egészségvédelmi tervet;

c) összeállítja a követelményjegyzéket, amely az építmény és az építési technológia jellemzői alapján az egészség és biztonság célszerű követelményeit tartalmazza, az esetleges későbbi munkák biztonsága érdekében;

d) összehangolja a megelőzés és a biztonság általános alapelveinek megvalósítását, különösen a kivitelezési tervek elkészítése során az egyszerre, vagy a csak egymás után végezhető munkafázisok, illetve munkaszakaszok meghatározását, valamint a különböző munkafázisok, illetve munkaszakaszok előrelátható kivitelezési időtartamának meghatározását.

A kivitelező is köteles koordinátort igénybe venni a kivitelezési munkák alatt. A felelős műszaki vezetőnek együtt kell működnie a koordinátorral, annak javaslatait meg kell hallgatnia és tekintetbe kell vennie intézkedései során. A koordinátor feladatai a kivitelezésnél a következők:

a) a munkavédelmi követelmények megvalósulásának összehangolása annak érdekében, hogy a munkáltató és a munkát személyesen végző önálló vállalkozók a biztonsági és egészségvédelmi tervben meghatározott előírásokat megvalósítsák;

b) indokolt esetben a biztonsági és egészségvédelmi terv, valamint a munkavédelmi követelményjegyzék kiegészítése, annak érdekében, hogy ezek a dokumentumok folyamatosan és naprakészen tartalmazzák a munkák előrehaladásából, illetve a körülmények változásából adódóan az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit;

c) közreműködés az építési munkahelyen egyidejűleg tevékenykedő, illetve egymást követően felvonuló munkáltatók között a tevékenységek összehangolásában;

d) a munkafolyamatok ellenőrzésének összehangolása;

e) a szükséges intézkedések megtétele ahhoz, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be, elkerülendő az illetéktelen személyek jelenlétéből eredő kockázatokat.

A koordinátor tevékenysége munkabiztonsági szaktevékenység (Mvt. 8. §). A tervezőt és a kivitelezőt segítő koordinátor természetesen ugyanaz a személy is lehet, sőt ha rendelkeznek az előírt munkabiztonsági szaktevékenység ellátásához előírt képesítéssel, nincs szükség külön koordinátor megbízására vagy alkalmazására, a tervező vagy a kivitelező is elláthatja a koordinátor feladatait. Lényeges, hogy a koordinátor igénybe vétele nem érinti a megbízónak és a felelős műszaki vezetőnek a munkavédelemre vonatkozó szabályokban megállapított felelősségét!

A R előírja, hogy a kivitelezési tervdokumentáció készítőjének, illetve a kivitelezőnek biztonsági és egészségvédelmi tervben (ld. 1. Mellékletet) kell meghatároznia az adott építési munkahely sajátosságainak figyelembevételével a munkahelyre, valamint a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A tervnek tartalmára vonatkozóan a R részletes követelményeket nem tartalmaz, de előírja, hogy a terv tartalmazzon megfelelő intézkedéseket a fokozottan veszélyes munkák és munkakörülmények (ld. 2. Mellékletet) veszélyeinek elhárítására, továbbá figyelemmel kell lennie az egyidejűleg, illetve az egymás után elvégzendő munkafolyamatokra, és meg kell határoznia ezek előrelátható időtartamát is.

A kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció már tartalmazza a biztonsági és egészségvédelmi tervet. A kivitelezőnek a munkák megkezdése előtt előzetes bejelentést (ld. 3. Mellékletet) kell küldenie az építési munkahely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak (mint munkavédelmi hatóságnak), ha a kivitelezés időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát, illetve ha a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot.

Az előzetes bejelentést az építési munkahelyen jól láthatóan kell elhelyezni és az adatait szükség esetén aktualizálni kell.

A R az építési munkahelyekre a következő alapvető követelményeket fogalmazza meg:

a) az építési munkahelyen rendet és tisztaságot kell tartani;

b) a munkavégzés helyének kijelölésekor vegyék számításba annak elérhetőségét, pontosítani kell a közlekedési utakat vagy a közlekedési zónákat;

c) gondoskodni kell a munkahelyek kémiai biztonságára előírt követelmények betartatásáról, különös figyelemmel a veszélyes anyagok és készítmények, a foglalkozási eredetű rákkeltők egészségkárosító hatásának megelőzésére;

d) gondoskodni kell az üzemeltetést…