Műszakifórum
|
|
2010. augusztus 1. vasárnap, Boglárka névnapja van.
Új és felmerülő kockázatok a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén 2. rész
Vegyi kockázatok a kis- és középvállalkozásoknál, továbbá a foglalkoztatás tevékenységek szerinti szerkezete
Hírlevél feliratkozás
Feliratkozom a témához kapcsolódó ingyenes hírlevélre:
A munkahelyi balesetek előfordulásának száma általában magasabb a KKV-k esetében, mint a nagyobb vállalatoknál. A vegyi anyagok által okozott foglalkozási megbetegedések mintegy 80%-a KKV-kban következett be. Ez arra mutat, hogy a KKV-knál dolgozó munkavállalók közül sokan vannak kitéve olyan vegyi anyagoknak, amelyek a nem megfelelő védelem és kevéssé biztonságos munkahelyi gyakorlatok miatt veszélyeztethetik biztonságukat és egészségüket.
A KKV-k munkatársai számos iparágban - például az építőiparban, a ruhatisztításban, az egészségügyben, a személyi szolgáltatások (például fodrászat) területén, a fémiparban, textiliparban, bútor- és élelmiszergyártásban, valamint a közlekedésben és a hulladékkezelés során - lehetnek kitéve vegyi anyagoknak. A vegyi anyagoknak kitett munkavállalók gyakran
különféle egészségkárosodást szenvednek. Ezek a vállalkozások ráadásul rendszerint nem rendelkeznek a nagyobb társaikéihoz hasonló lehetőségekkel a kockázatkezelés terén. Ezen felül számos ilyen KKV csak korlátozott mértékben juthat hozzá az általa vásárolt és felhasznált termékekben lévő vegyi anyagokkal kapcsolatos információkhoz. Néhány (bár nem minden) tagállam egyszerűsített modellt dolgozott ki a vegyi kockázatoknak való kitettség értékelésére és ellenőrzésére.
Foglalkozás szerint vizsgálva a veszélyes anyagok miatt bekövetkező munkahelyi baleset kockázata a különféle feldolgozóipar-ágazatokban a legnagyobb: az ilyen balesetek 37,8%-a itt következik be. A hasonló balesetek további 10,5%-a új építkezéseken, 10%-a az épületek és gépek tisztítása során, 7%-a pedig a karbantartáshoz kapcsolódóan fordul elő. A vegyi anyagokról szóló európai irányelv felsorolja azokat a megelőző intézkedéseket, amelyeket
a vállalatoknak általában meg kell tenniük.
Ezek a következők:
- a veszélyes anyagok és eljárások kizárása vagy kevésbé veszélyessel történő helyettesítése;
- csoportos védintézkedések (például gyártási ellenőrzés vagy megfelelő szellőztetés), valamint
megfelelő szervezési intézkedések végrehajtása;
- megfelelő munkaeszközök biztosítása a vegyi anyagokkal történő munkavégzéshez;
- a kockázatnak kitett, illetve valószínűsíthetően kitett munkavállalók számának a lehető
legkisebbre csökkentése;
- az expozíció időtartamának és intenzitásának a lehető legkisebbre csökkentése;
- megfelelő higiéniai intézkedések;
- a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagoknak az adott munka elvégzéséhez szükséges minimális
mennyiségre csökkentése;
- megfelelő munkafolyamatok, beleértve a veszélyes vegyi anyagok vagy ilyen anyagokat
tartalmazó hulladék munkahelyen belüli mozgatására, tárolására és szállítására vonatkozó
rendelkezéseket;
- ha az expozíciót más eszközökkel nem lehet megelőzni, egyéni védintézkedések alkalmazása,
beleértve a egyéni védőeszközöket.
A foglalkoztatás tevékenységek szerinti szerkezete
Az Unió gazdaságát az EU-25 teljes gazdaságának 67,1%-ával (az EU-15 gazdaságának 69,1%-ával) jelenleg a szolgáltatási ágazat uralja. Bár néhány országban még mindig viszonylag magas a hagyományos ágazatok - így a mezőgazdaság és a feldolgozóipar - részesedése, a foglalkoztatás folyamatosan eltolódik a szolgáltatások felé.
A 15 tagú EU-ban 1995 és 2002 között különösen hirtelen visszaesést tapasztaltak a bányászatban (22%), valamint az elektromos áram-, gáz- és vízszolgáltatásban (11%) dolgozók számában. A mutatószámok legnagyobb mértékben
az ingatlanközvetítés, bérbeadás és üzleti tevékenységek (47%), illetve az egészségügy és
szociális munka (18%) ágazatában nőttek.
A 2. ábra mutatja a 2000 és 2005 közötti időszak adatait. Különbség észlelhető az egyes gazdasági tevékenységeket végző férfiak és nők foglalkoztatottsági aránya között is. A nők elsősorban a szolgáltatások területén dolgoznak. A férfiak foglalkoztatottsági szintje jelentősen alacsonyabb a szolgáltatóiparban, de magasabb az építőiparban.
A vállalkozás mérete szerint a munkavállalók 85%-át kis- és középvállalkozások (azaz kevesebb mint 250 munkavállalót alkalmazó cégek), 63%-át pedig kevesebb mint 50 alkalmazottal működő cégek foglalkoztatják. A munkavállalók mintegy 10%-a alkalmazottat nem
foglalkoztató egyéni vállalkozó.
A mikrovállalkozások és KKV-k növekvő száma különleges jelentőséggel bír a biztonság és
egészségvédelem szempontjából. Az ESAW (European Statistics on Accidents at Work - európai munkahelyi baleseti statisztika) jelzése szerint a KKV-knál magasabb a munkahelyi balesetek száma, mint a 250 főnél többet foglalkoztató cégeknél. A fenti ábrák bemutatják a munkavállalók cégméret és ágazat szerinti megoszlását.
Munkavédelem
Gyakorlati tanácsadó a munkabiztonság, munkaegészségügy, munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy területén
Munkahelyi követelmények A-tól Z-ig
Gyakorlati tanácsadó a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkahelyek megteremtéséhez
Belépés, regisztráció
Eseménynaptár
| 2010. augusztus | ||||||||
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V | ||
1 | ||||||||
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | ||
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | ||
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | ||
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | ||
30 | 31 | |||||||
|
|
||||||||