Műszakifórum
|
|
2010. szeptember 4. szombat, Rozália névnapja van.
Műfészkekkel segítik a szerkők és a csérek költését
2010.07.29, Forrás: www.greenfo.hu
A Kis-Balatonon a hínár megritkulása és a vízszint ingadozása veszélyeztette egyes madarak költését - a természetvédelmi szakemberek viszont segítenek nekik.
Hírlevél feliratkozás
Feliratkozom a témához kapcsolódó ingyenes hírlevélre:
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) munkatársai tavaly vágtak bele a fattyúszerkő kis-balatoni fészkelésének megsegítésébe.
"Kitaláltuk, hogy segítsünk a madarakon, mivel láttuk, hogy évről évre kisebb a fészkelő állomány. Ha egy kritikus szint alá csökken, akkor megszűnik a telep, mert ez alatt nem tudnák megvédeni a szülők a fiókákat, így inkább lemondanak a költésről" - árulta el kezdeményezésük okát Magyari Máté, a nemzeti park ökológiai szakfelügyelője. "A vízszint-változást követni tudó mesterséges fészektelepet hoztunk létre: fakeretekbe gyephálót erősítettünk, a kereteket erős, az UV-sugárzásnak és a fizikai erőknek ellenálló kötélzettel összefűztük, és lehorgonyoztuk a vízbe. A hálókra pedig vízinövényeket pakoltunk."
"Az idei évben megdupláztuk a fészektálcák mennyiségét, kihelyeztük ugyanarra a területre, aztán jött a májusi "kellemes" idő. A tálcák egy részét az erős szél és hullámzás kivitte a nádas szélébe, a partközelbe. Még azt az erős kötelet is elszakította, amivel lehorgonyoztuk, a növényzetet pedig, amit rápakoltunk a fészkekre, levitte a hullámzás, nem volt ideje rászáradni rendesen. Ki kell kísérleteznünk, hogy az időjárásnak hogyan tudnak ellenállni ezek a mesterséges telepek" - tette hozzá a szakfelügyelő. Június közepén megújították a műfészkeket, de az utána következő viharok megint megrongálták őket. Idén egyébként a többi fészkelő vízimadár is megsínylette az időjárást. A kis-balatoni kormorán-telepeken például 50-60%-os elhullást tapasztaltak a szakemberek a nagy viharok után.
A küszvágó cséreknek a szerkőkéhez hasonló problémáik adódtak az elmúlt hat-hét évben: a nyári magas vízállás rendszeresen tönkreteszi a fészkelésüket. Volt olyan nyár, hogy egymás után négy árhullám jött júniustól augusztusig, és lemosta a fix zátonyokon lévő fészkeket és tojásokat. Nekik szintén a vízszintváltozástól független fészkelő területet szeretnének biztosítani a nemzeti park munkatársai. Kollégájuk, Nagy Lajos a várpalotai halastavakon már egy létrehozott egy működő modellt: egy mólót épített a madaraknak, ami lényegesen magasabban van, mint a nyári vízállás. Így ha esetleg megemelkedik a víz, nem tudja lemosni róla a tojásokat. Erről a mólóról pedig egy beszálló vezet a vízbe, amin a fiókák szépen föl-le tudnak gyalogolni a víz és a fészkelő-terület között. A kis-balatoni változat még nincsen kész, most épül komoly fizikai munkával. Magyari Máté és kollégái oszlopok lábára öntöttek betontuskót, ezáltal a mólót talán annyira meg tudják alapozni, hogy azt semmilyen hullámzás ne tudja szétmozgatni. A betontuskós oszlopokat aztán egyenként behajózták a vízbe, ahol lehelyezték őket. Most már állnak az oszlopok, és a tetejükre kell deszkából egy mólót varázsolni, amire egy néhány centiméteres murva- vagy sóderréteg kerül, és ezt várhatóan a következő évben igénybe fogják venni a madarak.
Belépés, regisztráció
Eseménynaptár
| 2010. szeptember | ||||||||
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V | ||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||||
6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | ||
13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | ||
20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | ||
27 | 28 | 29 | 30 | |||||
|
|
||||||||