Nyáron, a városokban megrekedt levegő és a szél hiánya gyakran okozza a levegő szennyezettségének megemelkedését. Az ózon (O₃) egyfajta másodlagos szennyező, mely a már jelen lévő káros vegyületekből (szénhidrogénekből, nitrogén-oxidokból, valamint más, gáznemű szerves anyagokból) keletkezik a napfény hatására. A talaj közelében keletkező ózon elsősorban a gépkocsik kipufogógázából származó nitrogén-monoxidból (NO) jön létre, oly módon, hogy a légkörben lévő, úgynevezett szerves gyökök segítségével oxidálódik és nitrogén-dioxiddá (NO₂) alakul. A szerves gyökök szintén a kipufogógázok szénhidrogénjeiből, szén-monoxidból, valamint a növények fotoszintézise során szabadulnak fel. A nap sugárzásának hatására a nitrogén-dioxidból szabad oxigén atomok keletkeznek, melyek kapcsolódnak a levegő oxigén-molekuláihoz (O₂), és három oxigén atomból álló ózonná alakulnak.

A forró nyári napokon, kora reggel a városokban megindul a gépjármű-forgalom, s elkezdődik - a fentebb vázolt módon - az ózonképződés. Az egyre fokozódó napsütés hatására ez a folyamat és az ózon koncentrációja 12 és 14 óra között éri el a legmagasabb értéket. Késő délután már, mivel a napsugárzás mértéke csökken, ózon nem, csak más, káros anyagok szennyezik a levegőt (a már említett nitrogén-monoxid, szén-monoxid stb.). A légszennyezettség növekedése - bár minden embernél más mértékben - egészségügyi panaszokat okozhat.

A talaj közelében felhalmozódott ózon kedvezőtlenül hat a szem, az orr-, száj- és toroknyálkahártyára, valamint migrénes fejfájást, szédülést is okozhat. Az ózon káros hatásainak leginkább a kisgyermekek, a légúti megbetegedésben, valamint keringési betegségekben szenvedők vannak kitéve, de veszélyeztetettek azok is, akik szabadban - huzamosabb ideig - nehéz fizikai munkát végeznek. Az ózon ezen kívül károsítja növényzetet is, gátolja a fotoszintézist a levelek pusztulása nyomán. Amennyiben az ózon-koncentráció magas marad, könnyebben alakulnak ki savas esők is. A határértékek az ózon esetében a napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximumára határozták meg (azaz egy napon belül azt a 8 órás időszakot veszik figyelembe amikor az órás átlagok összege a legmagasabb) A jelenlegi, magyarországi határérték 120 µg /m³.

A városokban, nyári hőség idején a legjobb, ha kora reggel, vagy késő este szellőztetünk és csak ekkor tartózkodunk hosszabban a szabadban. Az ózonszennyezettség mértékét minden nagyobb településen folyamatosan figyelemmel kell kísérni, a magas értékelek kialakulásának megelőzése pedig elsősorban forgalomkorlátozással, a gépjárművek károsanyag-kibocsátásának csökkentésével érhető el.