Munka- vagy hatalommániás, erőszakos, korrupt, következetlen, dilettáns - csak néhány a legrosszabb vezetői típusokból, akiket kénytelenek vagyunk elviselni munkahelyünkön. A karrier-tanácsadó szerint, ha nem jövünk ki főnökünkkel, akkor inkább a szervezeten belül nézzünk szét, mert most kockázatos a munkahelyváltás.
Hírlevél feliratkozás
Feliratkozom a témához kapcsolódó ingyenes hírlevélre:
Egyik helyen rossz, míg a másik munkahelyen a legjobb - valahogy így lehetne
összefoglalni azt, amit a vezetői stílusok hatékonyságáról tudunk. A HR
szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: a feladattól függ, melyik a
leghatékonyabb vezető, az irányítás stílusánál pedig a szervezet jellege,
tevékenységi köre és a kultúra a meghatározó. A dolgozó pedig az, aki
elszenvedi a rossz vezetők stílusát.
Dr. Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezető partnere, karrier-tanácsadó,
felsővezetői coach portálunknak elárulta, melyek a legrosszabb főnöktípusok, és
mi a teendő, ha nem kedveljük főnökünket.
Erőszakos
Az első a nagyon erőszakos, hatalomorientált főnök, aki folyton irányítani
akar, felelősséget nem ad át. A szakember szerint ugyanakkor akad néhány olyan
helyzet és munkahely, ahol kifejezetten ez a típus a leghatékonyabb. Vannak
ugyanis olyan szervezetek, intézmények, mint például a hadsereg, ahol a
határozott, egyértelmű parancsokkal történő irányítás a célravezető.
Puhány
A második ennek az ellenkezője, vagyis a gyenge kezű, döntésképtelen vezető,
akinek - éppen ezen jellemzőiből kifolyólag - nincs respektje munkahelyén, ez
éppúgy igaz a mikrokörnyezetére, mint az egész szervezetre. Nem tudja
megfogalmazni elvárásait, így megfelelően értékelni sem képes, ami miatt nem
kedvelik dolgozói, nem tudnak rá felnézni.
Hatalommániás
A harmadik típus visszaél hatalmával, vezetői szerepével, amely sokszor
szexuális zaklatással is párosul. Ez utóbbi váltja ki a legnagyobb ellenállást
a dolgozókból.
Igazságtalan
A negyedik főnöktípus szeret más tollával ékeskedni, vagyis ellopja a dolgozók
újító ötleteit, és mindazokat sajátjaként használja fel, ha azonban kudarcot
vallanak a dolgozói elképzelések, kizárólag az ötletgazdákat teszi felelőssé,
és maximálisan meg is torolja azokat.
Munkamániás
Az ötödik a munkamániás főnök, aki a munkának él, magánemberként jóformán
megközelíthetetlen. Juhos Andrea ezen belül is kétféle típust különböztet meg.
Az egyik, amikor a vezér új környezetbe, idegen kultúrába csöppenve nem tudja
kihasználni lehetőségeit és ezért temetkezik a munkába. - Sok külföldi felső
vezető küzd ezzel a helyzettel - tapasztalja Juhos.
A munkamániás alapesete pedig az, ami már életvezetési tanácsokkal sem
orvosolható, mivel a munkát magánéleti problémák miatt részesíti előnyben. -
Senki nem születik egyedülálló munkamániásnak. Ez egy pótcselekvés, mivel az
egyén életének más területei üresek, nincsen párkapcsolata, barátai, nem tartja
a kapcsolatot a családdal, nincsen hobbija, - húzza alá a karrier-tanácsadó.
Juhos Andrea coach-ként gyakran találkozik ezen típussal és a dolgozói
visszajelzésekből arra következtet, hogy nem szeretik a munkamániával küzdő
menedzsert alkalmazottai, hiszen úgy érzik, azért mert a vezetőnek nincsen
magánélete, már nekik sem lehet. A vezető ugyanakkor sokszor takarózik azzal,
hogy ő nem várja el alkalmazottaitól, hogy a nap minden percében rendelkezésére
álljanak, a dolgozók azonban nem így érzik, amikor reagálniuk "illik" egy
hajnali egykor kapott levélre. - Ez egy szerepmodell, amely nem segíti a
beosztottakat - magyarázza a karrier-tanácsadó.
Korrupt
A hatodik típus a korrupt, etikátlan vezető. - Ez a típusú menedzser rendkívül
mérgező egy munkahelyen. Mert ha részt vesz benne a dolgozó, akkor a vezető
cinkosává és etikátlanná válik, ha pedig nem azonosul vele, akkor kirekesztetté
válik. De az sem megoldás, ha a dolgozó úgy tesz, mintha nem tudna arról, hogy
főnöke milyen üzleteket bonyolít le - vezeti le Juhos. Vagyis ezt a helyzetet,
illetve ellentmondást már csak a vezető leleplezése, büntetése oldhatja fel.
Dilettáns családtag
A hetedik vezetőfajta úgy tölt be vezetői pozíciót a cégnél, hogy vagy ő a
tulajdonos, vagy "valakinek a valakije". A családi vállalkozásoknál gyakori
jelenség, hogy a felső vezetés a családból vagy pedig annak ismerőseiből kerül
ki, attól függetlenül, hogy társul-e alkalmassággal, hozzáértéssel, vezetői
képességekkel. Ha nem, az visszás helyzeteket teremthet. - Ha valaki csupán
azon jogon foglal el egy vezetői pozíciót, mert a család tagja, vagy a
tulajdonos menye, az akár a vállalkozás végét is jelentheti és ront a munkahely
légkörén - magyarázza a coach.
Rossz főnökből jó vezető?
A korrupt, megvesztegethető, etikátlan vezetőn csak a börtön és az ezzel járó
megbélyegzés tud esetleg változatni. A munkamániás vezetőnek pedig a legtöbb
esetben terápiára van szüksége ahhoz, hogy meg tudja oldani magánéleti
problémáit. Az összes többi főnök egyéni fejlesztéssel úgymond "megmenthető" -
véli Juhos Andrea
Mi a teendő, ha nem kedveljük főnökünket?
Szakemberek szerint a feletteshez való viszonyunkat a hatalomhoz való
viszonyunk határozza meg. Így az apával való kapcsolat döntő szerepet játszhat
abban, hogyan birkózunk meg a hierarchikus helyzetekkel.
Juhos Andrea azt javasolja, ha a munkavállaló semmiképp nem tud azonosulni a
vezető stílusával, de ettől függetlenül szeret az adott szervezetben dolgozni,
akkor érdemes szétnéznie munkahelyén és azon belül mozogni. Elsősorban azt kell
végiggondolnunk, hogy milyen típusú vezetővel tudnánk együttdolgozni. Ha ez
megvan, akkor meg kell keresni egy olyan vezetőt és csapatát, ahol híresen
alacsony a fluktuáció, és az elégedettség felméréseken jól produkál a főnök. Ha
ez nem megy, vagy nincs ilyen jó vezető, akkor a munkahelyváltás a legjobb
megoldás.
Jelen gazdasági helyzetben egyébként inkább az előbbi javasolt, mint első
indulatunkban azonnal felmondani, mert a munkaerőpiacon sajnos még mindig kevés
a mozgás - tanácsolja a coach, aki egyébként egy amerikai író, Marcus
Buckingham gondolatait osztja. A szerző könyvének fenntartható személyes
fejlődés című fejezetében kifejti, érdemes minél hamarabb megérteni, hogy mi
az, amit nem akarunk csinálni és azt minél gyorsabban abbahagyni, akár
tevékenységről, kapcsolatról, akár munkahelyről is van szó. Juhos Andrea
olyannyira egyetért ezzel a nézettel, hogy egy kritikus helyzetben megfogadta a
tanácsot és otthagyta akkori állását, ahol már nem érezte jól magát. - Életem
legjobb döntése volt - vallja be.
A karrier-tanácsadó azzal a szólás-mondással zárta gondolatait, hogy az ember
mindig szervezetbe lép be, és vezetőt hagy ott.
Többféle vezetőt különböztetünk meg
A vezetők típusait sokféleképpen osztja fel a szakirodalom, Dr. Klein Sándor,
HR szakember például öt főnöktípust különböztet meg és vallja, hogy a
munkavállaló és a munkáltató csak akkor tud együttműködni, ha kiegészítik
egymást. Az első a direktív főnök, aki vezet, tervez, irányít, hozzá a
recesszív dolgozó passzol, aki elvégzi az egyértelmű utasításokat. A második a
delegáló vezető, aki megosztja a feladatokat és a felelősséget, ehhez egy
magabiztos, önálló alkalmazott dukál. A harmadik az együttműködő fejes, aki sok
időt szán a döntésekre, a dolgozó mindig jelen van azoknál. Ezt egy
együttműködő beosztottal tudja megtenni. A negyedik, a konzultatív főnök, aki
meghallgatja a kollégák elképzeléseiket, a végén mégis ő hozza meg a
döntéseket. Társa az informáló munkavállaló. Végül az egyezkedő irányító az,
aki alkut köt a feladat érdekében, nem él vezető hatalmával. Hozzá a viszonzó
alkalmazott áll a legközelebb, aki szereti kimondani a véleményét, vállalja is
azt, de meggyőzéssel és utasítással még lehet irányítani.
Főnökök mint görög istenek
Dr. Váry Annamária "Mi legyek, ha nagyobb leszek?" című könyvében négyféle
főnöktípusról olvashatunk, amelyek akár keveredhetnek is egymással. Ezen
vezetői felosztás érdekessége abba rejlik, hogy görög istenek nevével vannak
megkülönböztetve a különböző főnöktípusok.
A Zeusz-típusú vezetés inkább kisebb cégeknél gyakoribb, főleg ott, ahol a
cégvezető egyben tulajdonos is. A vezető főistenként viselkedik, a vezetése
azonban nem mindig társul szaktudással is. Impulzívan jutalmaz, "villámokkal"
büntet. Ez a típus nem szereti a rutinszerű tevékenységeket és egyenesen
megmondja a munkatársaknak, mit akar. Egyformán gondolkodó munkatársakat keres,
akik érte dolgoznak. Az embereket eszköznek tekinti, hogy általuk elérje
célját. Csak azoknak delegál hatalmat, akikben maximálisan megbízik. Az ilyen
vezető mellett alapvető érték a lojalitás. Sokan nem szeretik az ilyen típusú
főnököt, mert gyakran erőszakos és félelmetes lehet.
Az Apolló féle vezetés logika és az ésszerűség alapján működik. A
kezdeményezésért nem lelkesedik, főleg ha az nincs összhangban a szabályokkal.
Apolló-típusú vezetőket elsősorban nagy szervezetekben találunk, ahol több
vezetési szint is van. Az ilyen büroraktikus szervezeteknél a munkaköri leírás
fontosabb, mint az azt betöltő személy. Ez nem elégíti ki a becsvágyó, illetve
a hatalom- vagy eredményorientált embereket.
Athéné vezetőként a megoldásra koncentrál, teljesítményorientált munkahelyen
ideális főnök. Az ilyen vezetésű munkahelyen olyan alkalmazottak dolgoznak
szívesen, akik szeretnek csapatban dolgozni.
A Dionüszosz vezetési stílusnál az egyéniség áll a középpontban. Az
adminisztráció itt minimális, vezetés szinte nincs is. A munka minősége fontos
számukra, a hatalmat és a bürokratikus adminisztrációt pedig akadályként fogják
fel.