Műszakifórum
|
|
2012. február 5. vasárnap, Ágota névnapja van.
Munka-, tűzvédelem
Új és felmerülő kockázatok a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén 1. rész
Ha az EU elkötelezett munkavállalói egészségének megóvása, valamint gazdasági erejének és versenyképességének megőrzése iránt, tevékenyen elébe kell mennie a problémáknak. Az alábbi tanulmányban áttekintjük a foglalkozás-egészségügyet érintő jelenlegi és jövőbeni tendenciákat, valamint a főbb munkahelyi kockázatokat és azok megelőzését.
Hírlevél feliratkozás
Feliratkozom a témához kapcsolódó ingyenes hírlevélre:
valamint a régebbi vezető gazdasági ágazatok (így az ipar és a bányászat) jelentőségének csökkenése.
Mindez nem csak az egyes ágazatokban meglévő munkahelyek száma, hanem
a betölthető állások típusa terén is idéz elő változásokat. Módosul a munkavállalók életkor szerinti összetétele is. Az új technológiák nyomán új munkavállalói kategóriák jönnek létre. A globalizáció következtében az egykor távoli egészségi kockázatok rövid idő alatt, könnyen elterjednek az egész világon.
Életkor
Az európai munkavállalók életkori összetételében bekövetkezett újabb keletű változások a munkavállalók biztonságára és egészségére is hatással lesznek. A 25 tagú Európai Unióban 2000 és 2005 között a 15-64 éves munkavállalók száma 8,3 millióval nőtt. A 15-24 éves korosztályba tartozó munkavállalók száma 0,7 millióval csökkent, ezzel szemben az 55-64 éveseké 4,2 millióval nőtt.
A fiatal munkavállalók (15-24 év) kivételével 2000 óta minden korosztályban nőtt a foglalkoztatottság. A munkavállalók idősödése a nemek szerinti összetételre is kihat. 2005-ben és az azt megelőző öt évben az EU-25 munkavállalói között még jóval több volt a férfi. A férfiak foglalkoztatottsági aránya azonban alig nőtt: (a 15-64 éves férfiak tekintetében) 2000-ben
71,0%, 2005-ben pedig 71,1% volt, ami 0,1%-os növekedést jelent. A nők foglalkoztatottsági aránya ezzel szemben 2000 és 2005 között 53,5%-ról 56,3%-ra nőtt (+2,8%).
A foglalkoztatottsági arány a 25-54 éves korosztály esetében a legmagasabb (a férfiaknál 85,4%, a nőknél 68,9%), őket az 55-64 éves korosztály (férfiak 51,5%, nők 33,6%) követi. A 15-24 éves korosztályban a férfiak 39,1%-a és a nők 33,3%-a foglalkoztatott. A 15-24 éves korosztályban a foglalkoztatottsági arányszámok mind a férfiak, mind a nők esetében csökkenőben vannak.
A legtöbb 15-64 éves európai munkavállaló a következő négy gazdasági ágazat valamelyikében
dolgozik:
■ feldolgozóipar (35,6 millió);
■ kereskedelem (28,2 millió);
■ egészségügy, szociális munka (19 millió);
■ ingatlan, bérbeadás és üzleti tevékenység
(18,2 millió).
A 25-54 éves foglalkoztatottak ágazat szerinti lebontása majdnem teljesen megfelel ennek az általános helyzetképnek, a 15-24 éves munkavállalók esetében azonban más a helyzet: ők legnagyobb számban a kereskedelemben dolgoznak (4,6 millió), azután a feldolgozóiparban (3,6 millió), az építőiparban (1,9 millió), majd a szálloda- és vendéglátóiparban (1,8 millió). A közelmúltban jelentősen megnőtt az utóbbi iparágban dolgozó 15-24 éves munkavállalók
száma.
Az 55-64 éves foglalkoztatottak elsősorban a feldolgozóiparban (3,6 millió), a kereskedelemben
(2,8 millió) és az egészségügy, illetve szociális munka területén (2,3 millió) dolgoznak. Ebben a csoportban az oktatásé a negyedik hely (2,2 millió).
A foglalkozási kategória tekintetében az 55-64 éves munkavállalók száma nő a jogalkotók, főtisztviselők és vezetők kategóriájában. A 15-24 éves munkavállalók közül egyre többen
dolgoznak a szolgáltatói, valamint a bolti és piaci eladói kategóriában.
2005-ben a 25 tagú EU 15-64 éves lakossága körében a leggyakoribb foglalkoztatási kategóriák
a következők voltak: technikusok és szakmai asszisztensek (31,5 millió), ipari szakmunkások
(27,5 millió), szakképzett munkavállalók (26,3 millió) és a szolgáltató ágazatban dolgozó munkavállalók (26 millió). Ezekben a foglalkozási csoportokban együttesen (az összesen 193,8 millióból) 111 millió munkavállaló dolgozott.
A 25-54 éves korcsoport foglalkozás szerinti lebontása ennek megfelelően alakul (25,6, 21,1, 21,9, illetve 18,6 millió fő), míg a 15-24 éves munkavállalók leggyakrabban a szolgáltatás területén (5,2 millió), ezt követően pedig ipari szakmunkásként (3,6 millió) dolgoznak. A harmadik helyen a hivatalnokok (2,7 millió), valamint a technikusok és szakmai asszisztensek (2,7 millió) állnak, őket szorosan követik az alapfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók
(2,5 millió).
Az 55-64 éves munkavállalók közül legtöbben szakképzett munkavállalóként (3,5 millió),
technikusok és szakmai asszisztenseként (3,2 millió), valamint ipari szakmunkásként (2,8 millió) dolgoznak. Ebben a csoportban a jogalkotóké, főtisztviselőké és vezetőké a negyedik hely (2,6 millió).
2000 és 2005 között legnagyobb mértékben a technikusok és szakmai asszisztenseknél (+3,9 millió), a szakképzett munkavállalóknál (+3 millió) és az alapfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóknál (+2,9 millió) tapasztalták a legnagyobb növekedést. Ez a növekedés egyértelműen megmutatkozik a 25-54 éves korosztály esetében. Az 55-64 éveseknél is hasonló tendencia érvényesül, továbbá e csoport esetében nőtt a jogalkotóként, főtisztviselőként és
vezetőként alkalmazottak száma is.
A 15-24 évesek kategóriája eltér az általános képtől: a legnagyobb növekedést a szolgáltató ágazatban dolgozók, valamint a bolti és piaci eladók körében tapasztalták (+0,38 millió), őket követik az alapfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók (+0,15 millió), valamint a technikusok és szakmai asszisztensek (+0,13 millió). A munkavállalók száma (15-34 éves korcsoport) legnagyobb mértékben az ipari szakmunkások (-1,5 millió) és a hivatalnokok (-1,0 millió) foglalkozási kategóriájában csökkent. Ez a csökkenő tendencia
egyaránt érvényes a 15-24 és a 25-45 éves korcsoportra. Az 55-64 éves korcsoportban csak a mezőgazdasági és halászati szakmunkások száma csökkent kis mértékben (-0,1 millió fő).
Ami a munkaidőt illeti, a részmunkaidőben dolgozó vagy ideiglenes munkát végzők főként az
alacsonyabb és magasabb korcsoportokból kerülnek ki. Az emberek jellemzően első és utolsó munkával töltött éveikben vállalnak részmunkaidős állást: a 15-24 éves munkavállalók 26%-át és az 50-64 éves munkavállalók 20%-át tartották nyilván részmunkaidősként 2005-ben. Ugyanebben az évben a 15-24 éves munkavállalók mintegy 40%-a (ezzel szemben a 25-49 éves foglalkoztatottak megközelítőleg 12%-a és az 50-64 éves munkavállalók 6%-a) dolgozott határozott idejű munkaviszony keretében.
A következő évtizedekben Európa gazdaságilag aktív lakosságán belül egyre több lesz az ötven évesnél idősebb munkavállaló, és ennek megfelelően csökken a fiatalok aránya. Az életkor szerinti megoszlás ilyen irányú változásai miatt az eddigieknél is fontosabb lesz a munkahelyi
balesetek kockázatának visszaszorítása és a munkavállalók egészségi állapotának javítása,
különös tekintettel a legidősebbekre.
A balesetek és foglalkozási megbetegedések számának csökkenése a hatékony rehabilitációs programokkal együtt nagy mértékben elősegíti az európai munkavállalók egészségének megóvását.
Munkavédelem
Gyakorlati tanácsadó a munkabiztonság, munkaegészségügy, munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy területén
Munkahelyi követelmények A-tól Z-ig
Gyakorlati tanácsadó a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkahelyek megteremtéséhez
Belépés, regisztráció
Eseménynaptár
| 2012. február | ||||||||
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V | ||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||||
6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | ||
13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | ||
20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | ||
27 | 28 | 29 | ||||||
|
|
||||||||