Műszakifórum
|
|
2010. szeptember 4. szombat, Rozália névnapja van.
Egyre kevesebbet mozgunk, sportolunk
2010.03.03, Forrás: GFK Hungária
Jelentősen csökken a lakosság által aktív sporttevékenységre fordított idő, valamint azok száma is, akik hajlandóak a testmozgásra – derül ki a GfK Hungária, valamint a GfK nemzetközi kutatási eredményeiből. Jelentős arányban csak a legfiatalabb korosztályokban találhatunk rendszeresen sportolókat, és már a fiatal középkorúak körében is rendkívül alacsony a mozgás iránti igény. A sportolásra a legnagyobb veszélyt a számítógépek, játékkonzolok elterjedése jelenti, hiszen egyre többen töltik szabadidejüket a képernyő előtt.
Hírlevél feliratkozás
Feliratkozom a témához kapcsolódó ingyenes hírlevélre:
Nemzetközi viszonylatban - 6 nyugat-európai és 3 régiós ország adatait vizsgálva - a magyar 13 évesnél idősebb városi lakosság az észak- és nyugat-európai országok adatihoz képest havi átlagban jelentősen kevesebbet mozog, habár régiós viszonylatban és a fejlettebb dél-európai országokhoz képest nem töltünk jelentősen kevesebb időt testmozgással -derül ki a GfK Roper Riport eredményeiből.
"Ezen adatok tükrében feltehetnénk a kérdést, hogy akkor mégis, mi itt a probléma? A válaszhoz az alábbi két tendenciát érdemes figyelembe venni: az elmúlt tíz évben rendkívüli gyorsasággal kezdett el csökkenni a lakosság sportolási kedve, másrészt, hogy az aktív sporttevékenységet folytatók aránya a közoktatásból kikerülők között rohamosan csökken" - mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
A 15 éves és idősebb lakosság körében 1999 és 2009 között 56-ról 69 százalékra emelkedett azok aránya, akik semmilyen említésre méltó sporttevékenységet nem végeznek. Ezzel párhuzamosan 25-ről 16 százalékra csökkent a többé-kevésbé rendszeresen (legalább havonta többször) sportolók részaránya.
Számos tényező befolyásolja azt, hogy milyen gyakorisággal sportol valaki. A sporttevékenység leginkább az életkor és az ezzel szoros összefüggésben lévő gazdasági aktivitás függvénye. Megállapítható, hogy a sportolási statisztikákhoz jelentős mértékben a tanulók (és egyben 18 éven aluliak) járulnak hozzá, míg a 60 év feletti korosztályban a legritkább a sportoló nyugdíjasok előfordulása.
A sporttevékenység rendszerességét mindenképpen befolyásolja a lakóhelyünk természete, illetve az iskolai végzettségünk is. A városokban élők hajlamosabbak testmozgást végezni, mint a vidékiek, és hasonlóképpen a magasabb iskolai végzettségűek körében is elterjedtebb a rendszeres edzés.
"A csökkenő sportolási aktivitásunk mögött többféle ok húzódik meg. A szabadidő-eltöltési formák között egyre nagyobb teret nyernek az otthon végezhető tevékenységek, a tévénézés, a számítógép- és játékkonzol-használat, valamint egyéb otthoni tevékenységek" - tette hozzá Bacher János.
A sporteseményre járás gyakorisága viszont kisebb mértékben csökkent, mint a sportolás gyakorisága. Közel annyian hajlamosak nézőként sporteseményen megjelenni, mint ahányan tíz évvel ezelőtt tették ugyanezt. A sporteseményekre a sztereotípiáknak megfelelően főleg a férfiak járnak. Több, mint háromszor annyi férfi tekinthető rendszeres meccsre járónak, mint ahány hölgy.
Érdekes, hogy ellentétben a televíziókban elérhető sportkínálat bővülésével, a lakosság sportközvetítések iránti érdeklődése inkább csökkenő tendenciát mutat az elmúlt egy évtized távlatából.
Sokak számára a sporttal kapcsolatos élmények egy része a számítógépeken, konzolokon keresztül érkezik. Minden hatodik megkérdezett szokott sport témájú számítógépes játékokkal játszani. A 15-17 éves korosztályban a legmagasabb ez az arány, közel 40 százalékos, de még a 60 év felettiek körében is minden ötvenedik honfitársunk érdeklődik a sporttal kapcsolatos számítógépes játékok iránt.
Belépés, regisztráció
Eseménynaptár
| 2010. szeptember | ||||||||
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V | ||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||||
6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | ||
13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | ||
20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | ||
27 | 28 | 29 | 30 | |||||
|
|
||||||||