Lassan vége a nyárnak, visszajönnek az üdülésből az alkalmazottak. Egy nemzetközi felmérés kimutatta, hogy a nyaralási szezon ideje alatt növekszik a nem tervezett távollétek száma a dolgozóknál, sokan vesznek ki indokolatlanul betegszabadságot. Egy munkahelyi egészséggel foglalkozó szakember szerint nehéz megbecsülni, hogy ez mennyire gyakori jelenség hazánkban, a cégek viszont tudnak tenni ellene.
Hírlevél feliratkozás
Feliratkozom a témához kapcsolódó ingyenes hírlevélre:
Jelentős, akár átlagosan több száz dollárra tehető a nem tervezett hiányzások
miatti kár egy alkalmazottra számolva egy vállalatnál egy frissen
nyilvánosságra hozott felmérés szerint. Ez a költség nem tartalmazza a további
járulékos veszteségeket, mint túlóradíj más alkalmazottaknál, nem teljesített
határidők miatti károk, az eladások visszaesése, morális veszteség és
alacsonyabb termelékenység. A közvetett költségeket is hozzáadva még 25
százalékkal nőnek a közvetlen költségek az Employee Benefit News and HR News
szerint - olvasható a humanresources.about.com oldalán.
A betegszabadság egy szükséges ellátás minden alkalmazott számára. Ha a
munkáltató nem biztosítja a betegszabadságot, akkor növekednének az
egészségügyi problémák és az a betegségek terjedéséhez vezetne, ezáltal
csökkentve a termelékenységet és a morált, illetve az alkalmazottaknak is
szükségük van erre a biztonságuk és az általános jó teljesítmény miatt.
Ugyanakkor néhány szervezet a betegszabadságokkal kapcsolatos visszaélések
miatt szenved és amiatt veszít el összegeket.
Bár a konkrét mértékét nem tudta megbecsülni, Kapás Zsolt, az Egészséges
Munkahelyekért Egyesület elnöke szerint Magyarországon is jelen vannak az ilyen
visszaélések. Úgy vélte, többféle lehetőségük is van fellépni ezek ellen a
vállalatoknak: például akik több mint három napot hiányoznak táppénz miatt a
munkahelyről, kötelezhetik arra, hogy jelenjenek meg a foglalkozás egészségügyi
orvosnál vizsgálaton, csak ez esetben állhatnak újra munkába. A tapasztalat
ugyanis az, hogy neki nem mernek hazudni az alkalmazottak. A szakember szerint
első körben ez hatékony módszer lehet.
Egyes esetekben a cégek a táppénz jogosságának felülvizsgálatát kívánják
elindítani, azonban ez hosszú és költséges módszer. Az ÁNTSZ bevonása
ugyanakkor megoldható például azokban az esetekben, amikor munkabalesetet
követően kis sérüléssel hosszú ideig betegállományban marad a dolgozó.
Világos politikát kell alkotni
Azoknak a dolgozóknak, akik gyakran visszaélnek a betegszabadsággal, és emiatt
sokat vannak távol a munkahelytől, jogi szakértők szerint világos politika
mentén írásban kell meghatározni a szervezet által alkalmazott szabályokat és
előírásokat. Nem szabad elfelejteni beleírni, hogy a fegyelem megsértése - ami
felmondáshoz is vezethet - a gyakori betegszabadsággal való visszaélésből is
származhat.
Ugyanakkor arról nehéz egy cég vezetőségének hiteles információt szerezni, hogy
egy vállalatnál milyen mértékben veszik ki jogosulatlanul a betegszabadságot,
mennek el táppénzre. Ezt közölték a MOL-nál is a HR Portállal, ahol
hozzátették: nem is szándékuk ez, hiszen ezt nem tartják jellemzőnek a
vállalatnál. A hiányzási ráta csökkentése érdekében tudatos és következetes
egészség- és munkavédelmi tevékenységet végeznek a társaságnál - a baleset- és
betegségmegelőzéssel, az egészségtudatosság fejlesztésével a fókuszban.
Másrészt a MOL teljesítményközpontú vállalati kultúrájában a munkavállalóknak
is az az érdeke, hogy hatékonyan, a munkából való kiesés nélkül dolgozzanak,
hiszen a jó teljesítmény a kompenzációban is visszaköszön - fűzték hozzá.
Számos példa van a hiányzással, illetve a munkahelyi részvétellel kapcsolatos
jogsértésekre: ezek a távollétek nagy száma, késések gyakorisága, korai
távozások száma, amelyek meghaladják a cég politikájában meghatározottakat. De
ilyen lehet, mikor a munkavállaló nem kap engedélyt a munkaidő lejárta előtti
távozásra vagy későbbi érkezésre, nem ad előzetes értesítést a hiányzásról, bár
megtehetné, nem indokolja meg a hiányzást megfelelően vagy nem mutatja be az
orvosi igazolást kérésre.
Mint ahogy a munkaadók elemzik például a forgalmat, a szervezetnek meg kellene
vizsgálnia a betegszabadsággal való visszaélések alakulását. Meg kell
határozni, hogy egy magasabb szinten lévő osztály vagy egy kinevezett munkatárs
felügyeli azt, illetve hogy a munkahelyi gyakorlat vagy meghatározott politika
alakítja a távolléteket. Vizsgálat tárgya lehet az is, hogy a gyermekek
betegsége mennyi időre vonja ki a munkavállalókat. A betegszabadsággal való
visszaélésekkel kapcsolatos kiváltó okok segítenek az alapvető kérdésekben.
Segíthet az egészségfejlesztő programok indítása
Kapás Zsolt szerint ugyanakkor ilyen esetekben a szankcionálás egy szélsőséges
rossz megoldás. Mint mondta, előfordul olyan is, hogy a cafeteria elemek
juttatását a táppénzes napok számával kötik össze, ami szintén hibás
elgondolás. Hozzátette: ehelyett a prevencióra, a megelőzésre kellene fektetni
a hangsúlyt, és arra, hogy a dolgozók korán le tudják küzdeni a betegséget.
Hozzátette: a cégeknek emellett egészségfejlesztési programokat kell indítaniuk
és nem szabad olyan légkört kialakítani, amelyben a dolgozóknak érdekük
eltitkolni a betegséget, hiszen egy járványos betegség akár a vállalat
működését is veszélyezteti.
A nagyobb vállalatoknál egyre gyakoribb, hogy programokat indítanak a
munkatársak egészségének megőrzése érdekében. A MOL "STEP - tégy egy lépést az
egészségedért" munkahelyi egészségfejlesztési programja 2006-ban indult. A STEP
legfontosabb célkitűzése a munkavállalók általános egészségi állapotának
javítása, amely elsősorban a munkavállalók saját egészségükkel kapcsolatos
nagyobb felelősségvállalás előfeltételeinek megteremtéséből áll. A program főbb
elemeit az egyéni egészségterv, STEP szűrések, STEP aktív (mozgással
kapcsolatos programok), STEP kommunikáció, egészséges táplálkozás és
dohányzásról való leszokást segítő programok alkotják.
A GE globálisan nagy hangsúlyt fektet a dolgozók munkahelyi körülményeinek
optimalizálására. Minden a céghez tartozó telephelyen speciálisan összeállított
csapatok kísérik figyelemmel a munkakörnyezetet és igyekeznek a lehető legtöbb
segítséget megadni a dolgozóknak. A globálisan működő, a helyi jogszabályokál
szigorúbb feltételeket szabó GE Munka- és Egészségvédelmi Program a dolgozók
bevonásával, folyamatos tréningekkel igyekszik biztonságos környezetet
fenntartani a telephelyeken. Minden új munkábalépő részletes, az adott
munkaterületre szabott tréningen vesz részt mind a balesetmentes munkafolyamat
megtanulása, mind az általános munkahelyi kockázatok kivédése érdekében - ezt a
tréninget fél évente ismételten elvégzik a dolgozók.
A másik kiemelt terület az egészséges életmód. Tavaly indult el a vállalatnál a
"HealthAhead - Együtt az egészségünkért!" program, melynek célja egy egészséges
életmód, legalábbis az erre törekvő szemlélet megvalósítása, ennek segítése, a
dolgozók egészségi állapotának javítása, a megelőzés munkahelyi keretek között
és a magánéletben is. A program lefedi az életmódváltáshoz szükséges minden
fontos területet: egészséges táplálkozásra való ösztönzés, sportolási
lehetőségek biztosítása, programok szervezése, folyamatos egészségügyi
szűrések, tanácsadások.
Nem mindenki támogatja az ösztönzőket
Fontos, hogy ne csak a betegszabadsággal való visszaéléssel foglalkozzunk,
hanem ösztönözzük a szabadságok kivételét is. Különböző ösztönzőket is
beépíthetünk a betegszabadsággal kapcsolatos programba: például nyugdíjba
vonuláskor kifizethetjük a bent maradt betegszabadság után járó összegeket, a
betegszabadságra szánt időt kiadhatjuk nyári szabadságnak vagy beépíthetjük a
nyugdíjbiztosításba az ezután járó pénzt, de akár wellnessre felhasználható
keretet is biztosíthatunk.
A tengerentúlon már sok szervezet hajtott végre betegszabadsággal kapcsolatos
ösztönző programokat és hozott létre politikat a hiányzás visszaszorítására,
illetve jutalmazott alkalmazottakat, akik folyamatosan jelen vannak a
munkahelyen. Egy amerikai cég például bónusz szabadnapot kínál a fel nem
használt betegszabadságok helyet fél éves időtávban.
A programok kritikusai szerint az ösztönzőkkel megpróbálják az alkalmazottakat
rávenni, hogy járjanak el bizonyos módon, ahelyett, hogy arra venné rá őket,
hogy önként viselkedjenek megfelelően. Egy másik gyakori kifogás, hogy az ilyen
proramok közvetett büntetést jelentenek azoknak a munkavállalóknak, akik
törvényesen maradnak távol. A kisgyermekes szülők neheztelnek a vélt protekció
miatt, amivel a gyermektelen munkatársakat illetik, hiszen nekik nem szükséges
betegszabadságot kivenniük a beteg gyermekek gondozása miatt.
Egyes kritikusok szerint a folyamatos munkahelyi jelenlét ösztönzése rossz
üzenetet jelent a betegszabadságot illetően, amely növekvő fontosságúvá vált
napjaink stresszes környezetében. Ha a betegszabadság kivételét úgy állítjuk
be, mint rossz viselkedést, a munkavállalók túldolgozhatják magukat, ami komoly
betegséghez vezethet. Ez a cégeknek sem jó, hiszen emiatt még több lehet a
hiányzás és az emiatti bevételkiesés.
Gyakran dolgoznak betegen a munkavállalók
Gyakori eset az is, hogy a munkavállaló félve az esetleg elbocsátástól, betegen
is bemegy dolgozni. Kapás Zsolt úgy vélte, a legtöbbször az a probléma, hogy a
cégeknél nem kommunikálják a HR stratégiát megfelelően, ezért a dolgozók nem
tudják, mire számíthatnak, pletykák alapján döntenek. Sokan úgy gondolják, hogy
a munkahelyük veszélybe kerülhet, ha betegállamányba mennek, ami a legtöbbször
alaptalan. Egy felmérés során kiderült, hogy a cégek elképedtek, mikor
dolgozóikról kiderült, úgy gondolják, hogy szankcionálnák az indokolt
betegszabadságot.
A Molnál elmondták: a vezetőktől elvárják, hogy odafigyeljenek munkatársaikra
annak érdekében, hogy ne forduljon elő ilyen eset. Hozzátették: ebbe az is
beletartozik, hogy ha valaki nincs jól, akkor akár azonnal orvoshoz küldjék a
kollégát. Lehet, hogy így a munkavállaló otthon marad pár napot, de ez még
mindig jobb, mintha egy kezeletlen betegség szövődményei miatt később hetekre
esne ki a munkából, vagy esetleg a többi munkatársát is megfertőzné. Az utóbbi
veszély kapcsán tavaly központi intézkedésre is volt példa a vállalatnál. A
H1N1 járvány időszakában a munkatársaknak ingyenes oltási lehetőséget
ajánlottak fel, a vezetőket pedig külön felszólították arra, hogy ha valakin a
betegség jelei mutatkoznak, ne engedjék munkába állni - saját maga és társai
érdekében egyaránt.
Kapás Zsolt közölte: a nagyvállalatoknál már sok jó példával találkoznak a
munkahelyi egészségfejlesztés, - megőrzés területén, a kis- és
középvállalkozások esetében már kevesebb információval rendelkeznek, ez
utóbbiak sokszor az alapvető munkavédelmi feltételekkel sem foglalkoznak. A
pozitív irányt ugyanakkor alátámasztja, hogy tavalyelőtt egy uniós pályázati
rendszerben sok jelentkező felelt meg a kritériumoknak és kapott támogatást -
hangsúlyozta.