Ajánlásokat fogalmazott meg a szövetkezeti hitelintézetek vezetői számára a PSZÁF, a felügyelet a honlapján is publikált vezetői körlevéllel a belső csalások megelőzéséhez és felderítéséhez kíván segítséget nyújtani.
Hírlevél feliratkozás
Feliratkozom a témához kapcsolódó ingyenes hírlevélre:
A vezetői körlevél szerint a közelmúltban több szövetkezeti hitelintézetnél
derült fény belső munkatársak által elkövetett visszaélésekre, amelyek
jelentős, adott esetben több százmilliós károkat okoztak az érintett
intézményeknek.
A belső csalásoknál felfedezhetők azonosságok. A felügyelet szerint jellemző
például, hogy a visszaélések rendre kisméretű, néhány fős kirendeltségeken,
illetve egyszemélyes betétgyűjtő pénztárakban fordultak elő, és a csalásokat
sorozatosan, tartósan, akár 10 éven át, folytatólagosan követték el.
Közös jellemző az is, hogy a belső csalások a betét- és a hitelüzletágat
egyaránt érintették (a betétként befizetett összegeket az ügyintéző nem
könyvelte le, hanem azzal sajátjaként rendelkezett, illetve az ügyfél aláírását
hamisítva a betétet felvette; fiktív hiteleket nyújtott, amelyek törlesztését
más hitelekből, vagy betét feltörésből finanszírozta; a pénztáron keresztül
teljesített hiteltörlesztéseket nem könyvelte le, hanem saját célra használta
fel).
További azonosság, hogy nem került sor a rendszeres kötelező
ügyféltájékoztatásra a szerződéses állományokról, továbbá, hogy a belső
ellenőrzés hiányosan, illetve nem kellő alapossággal látta el feladatát, nem
végzett rendkívüli vizsgálatokat.
A belső csalások felderítése a felügyelet szerint különösen nehéz, hiszen a
fiktív ügyletek jellemzően jól dokumentáltak. A visszaélések feltárása a
legtöbb esetben a véletlennek (például az elkövető ügyintéző betegségének),
vagy az ügyfél korábbitól eltérő viselkedésének (például a hitelintézet másik
fiókjában történő ügyintézésnek) volt köszönhető.
A PSZÁF a hasonló típusú visszaélések felderítése, illetve megelőzése érdekében
azt javasolja, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a kötelezően kiküldendő
egyenlegértesítőket központilag, illetve közvetlenül küldjék meg az ügyfelek
részére oly módon, hogy a közvetlen ügyfélkapcsolatért felelős hálózati
egységeknek ne legyen módja azokat visszatartani, vagy manipulálni.
A visszaélésekben érintett intézményeknél ugyanis előfordult, hogy a központ
által előírt kiértesítést a visszaélést elkövető kirendeltségen nem hajtották
végre, az ügyfeleknek így nem volt módjuk követelésük/tartozásuk valós
egyenlegének ellenőrzésére.
Javasolja a felügyelet azt is, hogy a belső ellenőrzés rendszeresen, legalább
félévente, a kirendeltség-vezetők pedig havonta végezzenek előre be nem
jelentett, meglepetésszerű vizsgálatokat a kirendeltségeken. A vizsgálatok
során pedig fordítsanak kiemelt figyelmet a futamidőn belüli betétfeltörések
ügyfél által aláírt bizonylataiban és a számítógépes nyilvántartásban szereplő
számszaki adatoknak az egyeztetésére, és az aláírások valódiságának szúrópróba
szerinti vizsgálatára.
A vezetői körlevél felhívja a figyelmet arra: a visszaélések elkövetésének
esélyét növeli, ha az ügyfél mindig ugyanazzal az ügyintézővel kerül
kapcsolatba, ezért törekedjenek arra, hogy lehetőleg valamennyi kirendeltségen
legalább két fő dolgozzon, s alkalmanként célszerű rotációt is végezni a
kirendeltség munkatársai között.
A PSZÁF további ajánlása, hogy az intézmény vezetése kísérje figyelemmel a
munkatársak szabadságolási gyakorlatát, különösen figyelve a hosszabb, két
vagy több hetes szabadságok hiányára. Figyelemfelhívó lehet, ha egyes
munkatársak több év alatt sem kérnek hosszabb szabadságot, illetve rövid, 1-2
napos szabadságuk alatt elzárkóznak a helyettesítéstől.
A vezetői körlevélben foglaltaknak nincs kötelező ereje, rendeltetése a prudens
működés elősegítése, ám megvalósulását a felügyelet az ellenőrzés során
értékelni fogja - figyelmeztet a körlevél.