Az év első napján lépett hatályba a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet. A rendelet okán előtérbe került súlyos veszély és közvetlen veszély fogalmának kérdése, amelynek megítélése alapvetően jogkérdés, azonban szakmai vetületét nem lehet figyelmen kívül hagyni. A következőkben szeretnék rámutatni a súlyos veszély és közvetlen veszély elhatárolásának fontosságára.
A közvetlen veszély, mint jogkövetkezményt hordozó tényállás több jogszabályban is megtalálható, így:
- a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban Btk.) 171. §-ában,
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 94. §-ában,
- a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 12/A §-ában.
A súlyos veszély fogalmát a munkavédelmi jogszabályokban találjuk:
- a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv (továbbiakban Mvt.) 82. § (1), (2), (5) bekezdésekben,
- a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendeletben (továbbiakban Korm. rendelet).
Büntetőeljárás
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
Btk. 171. § (1) "Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
Jogelméleti megközelítés szerint a veszély a sérelem bekövetkeztének reális, de nem szükségszerű lehetősége. E bűncselekmény esetében a veszélynek, közvetlennek és konkrétnak kell lennie, meghatározott helyzetre és meghatározott személyekre vonatkozik és külsőleg is felismerhető.
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményének védett jogi tárgya az emberi élet, testi épség és egészség. A törvényi tényállásból következik, hogy a törvényhozó az életet, testi épséget, egészséget nem sértő, de közvetlenül veszélyeztető cselekményekkel szemben is védelmet biztosít. A foglalkozási szabályok megszegése lehet szándékos vagy gondatlan, ezzel okozati összefüggésben más, vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége közvetlen veszélybe kerülhet, vagy testi sérülés következhet be.
Közigazgatási eljárás
Ket. 94. § (1) "Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,
a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére,…"
"(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha
b) azt jogszabály - a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével - azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné,.."
A Ket. szabályozza a közigazgatási szervek, így a hatósági ellenőrzést végző munkavédelmi felügyelőségek eljárásának szabályait, amelyhez az eljáró hatóság kötött. Az eljáró hatóság számára további kötöttséget jelent a Kktv. szabályozása, amely szerint:
KKtv. 12/A. § A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, illetve környezetkárosodás következett be.
A munkavédelmi eljárásban
Az Mvt. 82. §-ában a jogalkotó "a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel" szembeni bírság alkalmazását teszi lehetővé.
Az Mvt. fogalom meghatározása nem tartalmazza a veszély, illetve veszélyeztetés fogalmát, azonban a Korm. rendelet új fogalmakat vezetett be:
Korm. rendelet 2. §
a) veszélyeztetés: munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia esetén - ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is - a szükséges védelem elmaradása;
b) közvetlen veszélyeztetés: a veszélyeztetés térben és időben konkretizálódik, tehát meghatározott személyt vagy személyeket érint, realizálódása előreláthatóan rövid időn belül bekövetkezhet;
c) súlyos veszélyeztetés: amelyet jogszabály annak minősít, továbbá amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen a súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció;
d) munkavédelmi norma: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. § és 12. §-ában meghatározott munkavédelemre vonatkozó szabályok.
Az új fogalom meghatározás az Mvt. alapján a következő szakmai okfejtéssel vezethető le.
Megállapítható tehát, hogy a súlyos veszélyeztetés magában foglalja a közvetlen veszélyeztetést, de nem korlátozódik csak arra. A veszély akkor közvetlen, ha térben és időben konkretizálódik, tehát meghatározott személyt vagy személyeket érint, hatására előreláthatóan rövid időn belül bekövetkezne az esemény, a késlekedés a veszély későbbi elháríthatóságát megkérdőjelezi.
A munkavédelmi eljárásokban a baleseti "veszélyhelyzetek" feltárása és a közvetlenség megállapítása nem okoz olyan gondot, mint a munkaegészségügy területén található súlyos, az Mvt. által nevesített veszélyeztetések, amelyek estén pl.: az expozíciónak kitett munkavállaló egészségkárosodása esetlegesen huzamosabb idő alatt megy végbe.
| 2013. június | ||||||||
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V | ||
1 | 2 | |||||||
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | ||
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | ||
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | ||
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | ||
|
|
||||||||