A 2026-os labdarúgó-világbajnokság minden eddiginél nagyobb léptékű esemény lesz. A bővített mezőny, a három rendező ország és a megnövekedett nézőszám együttesen olyan működési modellt eredményez, amely jelentős környezeti terheléssel jár.
A rendelkezésre álló becslések szerint a torna teljes karbonlábnyoma elérheti a kilencmillió tonna szén-dioxid-kibocsátást, ami nagyságrendileg egy kisebb ország éves kibocsátásával vethető össze.
A szervezők hosszabb ideje kommunikálnak fenntarthatósági célokat, azonban a tényleges működési paraméterek és a várható kibocsátások között egyre nagyobb eltérés rajzolódik ki.
A méret növekedése és annak következményei
A világbajnokság szerkezeti átalakítása önmagában is növeli a környezeti terhelést. A részt vevő csapatok számának emelése több mérkőzést, több helyszínt és intenzívebb logisztikai működést igényel. A három országban megrendezett esemény földrajzi kiterjedése különösen jelentős: a helyszínek közötti távolságok több ezer kilométeresek.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
- a csapatok, stábok és média folyamatos légi közlekedése elkerülhetetlen
- a szurkolói utazások volumene többszörösére nő
- a szervezési infrastruktúra energiaigénye tartósan magas marad
A kibocsátások legnagyobb részét nem az esemény helyszíni működése, hanem az utazás generálja.
Infrastruktúra és energiafelhasználás
A 2026-os torna sajátossága, hogy nagyrészt meglévő stadionokra épít, ami első ránézésre kedvezőbb képet mutat. Ugyanakkor ez nem jelenti automatikusan a környezeti terhelés érdemi csökkenését.
A megnövekedett nézőszám és a nyári hőmérsékleti viszonyok miatt a stadionok üzemeltetése jelentős többletenergiát igényel:
- hűtési rendszerek
- szellőztetés
- kiszolgáló infrastruktúra
Ez különösen olyan helyszíneken válik meghatározó tényezővé, ahol a hőhullámok már jelenleg is rendszeresek.
A kompenzációs megközelítés…
Üdvözöljük a Környezet -és Munkavédelmi Tudásbázis oldalon!