A kérdéskört a 2005. évi CLXXXIV. törvény szabályozza az alábbiak szerint:
A bizonyítékok megőrzése
Amennyiben további vizsgálat szükséges, a vizsgálóbizottság vezetőjének az érintett hatósággal egyeztetett döntése alapján, a közlekedésbiztonsági szerv az üzemben tartó (üzemeltető) - annak hiányában a tulajdonos - közreműködésével és költségére az érintett járművet, berendezést, roncsot és tartozékait, valamint az egyéb bizonyítékokat a vizsgálat lefolytatására alkalmas helyre szállíttatja, és további őrzéséről intézkedik. Az őrzés megszüntetéséről a vizsgálóbizottság vezetője és az esemény vizsgálatában részt vevő hatóságok közösen döntenek. A közlekedésbiztonsági szerv az őrizetébe került bizonyítékokat erre alkalmas módon berendezett, elkülönített és az illetéktelenek elől elzárt helyen őrzi meg, és a megőrzés során gondoskodik a bizonyítékok azonosíthatóságáról és megváltoztathatatlanságáról. A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a szabálysértési hatóság által lefoglalt bizonyítékoknak a vizsgálóbizottság által szükségesnek ítélt vizsgálata iránt - az érintett hatóságokkal egyeztetett módon - a vizsgálóbizottság vezetője intézkedik.
A közlekedési esemény szakmai vizsgálata során átvett vagy lefoglalt bármely járművet, berendezést és egyéb dolgot, ha arra a vizsgálat lefolytatásához már nincs szükség, át kell adni
- a) a további vizsgálatot végző bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság vagy más hatóság részére, ha e szerv vagy hatóság azt szükségesnek tartja,
- b) egyéb esetben a tulajdonosának, üzemben tartójának vagy az általuk kijelölt szervezet, személy részére, illetve amennyiben ezek nem ismertek, annak, akitől az lefoglalásra került.
Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, a közlekedésbiztonsági szerv - állami légijármű, honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi célú vasúti jármű vagy úszólétesítmény kivételével - értékesítés és felhasználás tekintetében a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint jár el (Ptk. 5:12. §). Állami légijármű, honvédelmi és rendvédelmi célú vasúti jármű vagy úszólétesítmény tekintetében az üzemben tartó a jármű, berendezés és egyéb dolog átvételéről köteles intézkedni.
A szakmai vizsgálatban részt vevő személyek
A vizsgálóbizottság tagja, illetve szakmai kivizsgáló nem lehet az, aki
- a) érintett a közlekedési balesetben vagy az egyéb közlekedési eseményben, valamint annak közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont],
- b) eljárt a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény tárgyában indult más hatósági, szabálysértési vagy büntetőeljárásban, továbbá
- c) az a személy, akit a közlekedési balesetet, az egyéb közlekedési eseményt hatósági, szabálysértési vagy büntetőeljárás keretében vizsgáló más hatóság a vizsgálatba szakértőként bevont,
- d) akitől a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény tárgyilagos vizsgálata egyéb okból nem várható el.
- e) a vizsgálat által érintett szerv (gazdálkodó szervezet) vezető tisztségviselőjének vagy tulajdonosának közeli hozzátartozója.
A közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottsága vezetőjének és foglalkoztatott tagjainak a következő végzettséggel és képesítéssel kell rendelkezniük:
- a) felsőfokú iskolai végzettség és az érintett szakterületen legalább öt év szakmai gyakorlat, valamint
- b) a közlekedésbiztonsági szervnél elvégzett, vagy más közlekedésbiztonsági szervnél, képző szervnél, illetve nemzetközi szervezetnél elvégzett és a közlekedésbiztonsági szerv által elfogadott közlekedési balesetvizsgáló tanfolyam elvégzését igazoló irat.
A vasúti és víziközlekedési…
Üdvözöljük a Környezet -és Munkavédelmi Tudásbázis oldalon!