Ma van 2024.03.19

Input:

A létesítés fontosabb szabályai, üzembe helyezés

2015.10.02, , Forrás: Verlag Dashöfer (http://www.dashofer.hu)

3.3.3 A létesítés fontosabb szabályai, üzembe helyezés

Nemeskey Károly

létesítés (technológia, munkahely, épület, bármilyen létesítmény építése, létrehozása) során a létesítésben közreműködők (beruházó, tervező, kivitelező) közös feladata a munkavédelmi követelmények érvényesítése a munkálatok minden fázisában. A követelményeknek megfelelés érdekében együtt kell működniük, tevékenységüket össze kell hangolniuk. A közreműködőknek külön-külön írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a saját illetékességi körükön belül a munkavédelmi követelményeket megtartották. Ennek célszerű formája egy olyan nyilatkozat, amelyben feltüntetik a nyilatkozatot adó (pl. tervező) és vevő (megbízó) azonosító adatait, a megbízás tárgyát a közreműködői szerződésben foglaltak szerint, a különös szerződési feltételeket (pl. a minőségre vonatkozóan), a teljesítésnél figyelembe vett munkavédelmi követelményeket, célszerűen a normatív előírásokra hivatkozással, a mérési és más jegyzőkönyvek, valamint a nem normatív dokumentumok azonosító adatait (ezek másolatát célszerű mellékletbe tenni), végezetül egy határozott nyilatkozatot arról, hogy a teljesítés teljes mértékben megfelel a hatályos munkavédelmi előírásoknak. Egy tervezői munkavédelmi nyilatkozatra mutat példát az 1. számú Melléklet szerinti iratminta.

A munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, a munkakörnyezet kialakítása, továbbá a munka és a munkakapcsolatok megszervezése során különös figyelemmel kell lenni az ergonómiai szempontokra. A gépek kialakításával kapcsolatos ergonómiai előírásokat tartalmaznak az MSZ EN 547-es szabványsorozat szabványai. Azokon a munkahelyeken, ahol mozgáskorlátozott vagy más testi fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak, a fizikai környezetet a megváltozott személyi adottságokhoz kell hozzáilleszteni (pl. tolókocsi közlekedésére alkalmas szintáthidalók kialakítása). Ideiglenes létesítményeknél (pl. barakk, felvonulási épület) az Mvt.-be foglalt és a munkahelyekre vonatkozó általános követelmények mellett a tárgyköri Szabályzatokban foglalt, a feladatra vonatkoztatható előírásokat is figyelembe kell venni.

A Mvt. 21. § (1) bekezdése előírja, hogy az üzemeltető munkáltató köteles a veszélyes

– létesítmény,

– munkahely,

– munkaeszköz,

– technológia üzemeltetését írásban elrendelni (ld. 2. sz. Mellékletet).

Ez az eljárás az ún. munkavédelmi üzembe helyezés, amely két lépésből áll:

– az első lépés egy munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése az üzembe helyezés tárgyát képező munkaeszközön,

– a második lépés az üzembe helyezés írásban elrendelése.

A veszélyes munkaeszközt, technológiát a munkáltató próba vagy kísérleti jelleggel legfeljebb 180 napig (ha külön jogszabály mást nem állapít meg) üzemeltetheti a munkavédelmi üzembe helyezést megelőzően, de a próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetéstől független az előzetes vizsgálatok elvégzését követően..

A kötelezettség alapja a „veszélyesség“, amelyet az Mvt. 87. § 11. pontja úgy értelmez, hogy „veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve“. A veszélyesnek minősítés a munkáltató hatásköre, amihez támpontot adnak egyrészt egyes jogszabályi előírások (pl. az 5/1993.(XII.26.) MüM rendelet 1a. és 1b. számú mellékletei), másrészt a munkáltatónak támaszkodnia kell a saját működési körében elvégzett kockázatértékelés eredményeire és a káros események (munkabaleset, kvázi baleset üzemzavar) kivizsgálásának eredményeire, illetve a gyakorlati tapasztalatokra.

A Mvt. a 21. § (2) bekezdésében pontosítja, hogy milyen munkaeszközök minősülnek veszélyes munkaeszköznek. Ezek a