A folyók alacsony vízállása gazdasági és közlekedési problémákat is okozhat, ökológiai következményei azonban legalább ilyen jelentősek. A csökkenő vízszinttel sekély parti területek kerülhetnek szárazra, eltűnhetnek fontos ívó- és táplálkozóhelyek, emelkedhet a víz hőmérséklete, miközben romolhatnak a vízi élőlények életfeltételei.
A folyókra ezért összetett ökoszisztémaként is tekinteni kell. Állapotuk a vízi és part menti élővilág mellett az árterekre és a környező táj vízháztartására is hatással van.
Kevesebb víz, magasabb hőmérséklet
Alacsony vízállás idején a folyók sekélyebbé váló részei gyorsabban felmelegedhetnek. A magasabb vízhőmérséklet önmagában is megterhelő számos vízi faj számára, és más kedvezőtlen folyamatokat is felerősíthet.
Meleg, tápanyagban gazdag vízben intenzívebb algaszaporodás alakulhat ki. Az algák tömeges elszaporodása és az ezt követő lebomlási folyamatok csökkenthetik a vízben rendelkezésre álló oxigén mennyiségét.
Az oxigénhiány a halakat, kagylókat és más vízi szervezeteket egyaránt veszélyeztetheti. Súlyos esetben tömeges pusztulás is bekövetkezhet.
Élőhelyek tűnhetnek el a víz visszahúzódásával
A vízszint csökkenése fizikailag is átalakítja a folyó élőhelyeit. Sekély parti részek, kavicsos területek, mellékágak és más kisebb vízterek kerülhetnek szárazra vagy szakadhatnak el a főmedertől.
Ezek a területek számos halfaj és más vízi élőlény számára ívó-, táplálkozó-, növekedési vagy menedékhelyet biztosíthatnak.
Ha egy folyószakasz erősen visszahúzódik vagy egyes vízterek közötti kapcsolat megszakad, a halvándorlási útvonalak is sérülhetnek. A rendelkezésre álló élőhely beszűkülése miatt az állatok kisebb területre szorulhatnak össze, ami tovább növelheti a rájuk nehezedő ökológiai nyomást.
Az árterek állapota is romolhat
A…
Üdvözöljük a Környezet -és Munkavédelmi Tudásbázis oldalon!