A Balti-tenger állapota több ponton kritikus szintet ért el: egyre nagyobb területeken alakulnak ki úgynevezett holt zónák, ahol az oxigénhiány miatt sem halak, sem növények nem képesek életben maradni. A Greenpeace legfrissebb mérései szerint a probléma különösen a német partok közelében, például a Kieli-öböl térségében súlyosbodik.
Oxigénhiány mint rendszerkockázat
A tengervíz oxigéntartalma kulcsfontosságú mutató. Négy milligramm/liter alatt a legtöbb tengeri élőlény már stressz alá kerül, két milligramm/liter alatt pedig megindul a teljes ökológiai összeomlás, kialakulnak a holt zónák. A mérések alapján több helyen ehhez közeli vagy ezt elérő értékek tapasztalhatók.
Ez nem lokális jelenség. A Balti-tenger több mint 90 százaléka túlzott tápanyagterhelés alatt áll, ami rendszerszintű problémára utal.
A kiváltó ok: túlzott tápanyagterhelés
A fő ok a mezőgazdasági túltrágyázás. Az intenzív állattenyésztésből származó nagy mennyiségű trágya a talajon keresztül a vízrendszerbe jut. A nitrogén- és foszforterhelés felgyorsítja az algásodást, amelynek lebomlása jelentős mennyiségű oxigént von el a vízből.
Ennek következménye kettős. Egyrészt romlik a vízminőség, másrészt a mélyebb rétegekben teljesen megszűnik az élet.
Adathiány és szabályozási kockázatok
A probléma kezelését nehezíti, hogy a tápanyag-kibocsátás nyomon követése több ponton hiányos. A korábbi, mezőgazdasági nitrogéntöbbletet rögzítő rendszerek megszüntetése csökkenti az…
Üdvözöljük a Környezet -és Munkavédelmi Tudásbázis oldalon!