A városaink egyszerre küzdenek hőhullámokkal, tartós aszállyal és rövid idő alatt lehulló, extrém mennyiségű csapadékkal. A hagyományos városszerkezet – nagy arányban burkolt felületek, zárt csatornarendszer, gyors vízelvezetés – ezekre a kihívásokra egyre kevésbé ad működő választ. A csapadékvíz rövid idő alatt a csatornába kerül, amely heves esőzések idején túlterhelődik, míg száraz időszakban a város vízhiánnyal és hőszigethatással küzd.
A „szivacsváros” koncepció erre a kettős problémára kínál rendszerszintű megoldást. Az alapelv egyszerű: a város képes legyen a lehulló csapadékot helyben visszatartani, beszivárogtatni, párologtatni vagy késleltetve továbbengedni. A cél nem a víz minél gyorsabb elvezetése, hanem annak integrálása a városi vízkörforgásba.
Mit jelent a szivacsváros a gyakorlatban?
A vízérzékeny várostervezés több, egymásra épülő eszközt alkalmaz. A zöldtetők és zöldhomlokzatok képesek jelentős mennyiségű csapadékot ideiglenesen tárolni, miközben javítják a mikroklímát és csökkentik az épületek hőterhelését. A burkolt felületek részleges bontása és vízáteresztő burkolatok alkalmazása lehetővé teszi, hogy az esővíz a talajba szivárogjon. A városi…