Az irodai zajt a legtöbb szervezet a mindennapi működés természetes velejárójának tekinti. Telefonok csengenek, billentyűzetek kattognak, kollégák egyeztetnek, a háttérben folyamatos hangzavar kíséri a munkát.
Ez sokáig legfeljebb zavaró körülménynek számított, ma már egyértelmű, hogy a hatása jóval mélyebbre nyúlik. A tartós háttérzaj olyan stresszreakciókat indít el a szervezetben, amelyek idővel fizikai panaszokban, köztük hátfájásban jelennek meg.
A zaj hatása a szervezet reakcióján keresztül érvényesül. Amikor az agy folyamatosan zavaró ingereket érzékel, készenléti állapot alakul ki. Emelkedik a pulzus, nő a vérnyomás, az izmok megfeszülnek. Ez az állapot rövid ideig segíti a reagálást, tartós fennállás esetén viszont kimeríti a szervezetet. A nyak és a váll izmai különösen érintettek, a folyamatos feszültség idővel fájdalmat, merevséget és mozgáskorlátozottságot okoz. A háttérben tehát idegrendszeri túlterhelés áll, amely testi tünetekben válik láthatóvá.
A nyitott irodai környezet ezt a hatást tovább erősíti. Ezek a terek támogatják az együttműködést és a gyors információáramlást, ugyanakkor folyamatos és kiszámíthatatlan zajterhelést hoznak létre. A munkavállaló nem tud egy állandó hangkörnyezethez alkalmazkodni, ezért a szervezet folyamatos készenlétben marad. Ez a helyzet fokozza a mentális fáradtságot és rontja a koncentrációs képességet.
A zaj hatása gyakran rejtve marad, mert nem okoz azonnali működési zavarokat. A folyamatok látszólag zavartalanul haladnak, miközben a teljesítmény fokozatosan romlik. A koncentráció csökken, a hibák száma nő, a munkavállalók hamarabb elfáradnak, és egyre gyakoribbá válnak a mozgásszervi…
Üdvözöljük a Környezet -és Munkavédelmi Tudásbázis oldalon!