Ma van 2021.10.19

Input:

Legionella-kockázatok a fogászatoknál

2021.09.22, , Forrás: Verlag Dashöfer (http://www.dashofer.hu)

A Legionella baktériumok okozta kockázatok kérdése az elmúlt néhány évben egyre inkább a figyelem középpontjába került. Sok egyéb létesítmény mellett a fogászatok is érintettek a Legionella baktériumok okozta kockázatok tekintetében, hiszen a fogászati kezelőegységek nem megfelelő üzemeltetés, karbantartás és tisztítás esetén ideális körülményeket biztosítanak a Legionella baktériumok elszaporodásához. 

A tavalyi év elejétől hazánkban is begyűrűző koronavírus járvány miatt a közintézmények, egyéb közforgalmú létesítmények, üzemek leállásának hatására a Legionella baktériumok okozta kockázatok kérdése is méginkább előtérbe került. Ez főként annak köszönhető, hogy a leállások alatt a legtöbb létesítmény esetében számolni kell a vízvezeték-hálózatokban és a légkezelő rendszerekben a pangó víz által felmerülő problémákkal. A pangó víz számos baktériumfaj, így többek között a Legionella baktériumok elszaporodásának kedvez, amely komoly egészségügyi kockázatokkal járhat. A Legionella azonban nem csak a hosszabb ideig leállított, használaton kívüli rendszerekben képes elszaporodni, hanem a használatban lévő rendszerekben is, amennyiben a szaporodásukhoz ideális feltételek adottak. Nagyon sok esetben az üzemeltetők nem is gondolnak ennek lehetőségére, holott a Legionella akár pár nap alatt képes jelentős mértékben elszaporodni. A Legionella baktérium által okozott egészségügyi problémák elkerülése érdekében fontos feladat, hogy az egyes rendszerek üzemeltetése során kiküszöböljük azokat a körülményeket, amelyek a baktériumok szaporodásának kedveznek.

Számos létesítmény esetén kell foglalkozni a Legionella baktériumok esetleges jelenlétéből adódó potenciális kockázatokkal. Közintézmények, egészségügyi intézmények, közfürdők, irodaházak, üzemek, gyakorlatilag bármely létesítmény esetén adódhatnak olyan körülmények, amelynek hatására a Legionella baktériumok képesek elszaporodni. Kevesen gondolnák, hogy a fogászatok is érintettek lehetnek, holott a fogászati kezelőegységek nem megfelelő üzemeltetés, karbantartás és tisztítás esetén kockázatot jelentő közegnek minősülnek. Ezen felül bizonyos esetekben a klímákkal, légkezelőkkel, párásítókkal, ivó- és használati melegvíz rendszerekkel, fan-coilokkal, vagy akár a sprinkler rendszerekkel is foglalkoznunk kell a kockázatok elemzése során, amennyiben azok relevánsak a fogászatnál.
Jelen dokumentációban a fogászatokra leginkább jellemző Legionella kockázatot jelentő közegekkel, a fogászati kezelőegységekkel foglalkozunk. A dokumentum célja, hogy az üzemeltetők megismerjék a Legionella baktériumok sajátosságait, az általuk okozott problémákat, a jogi előírások által megszabott kötelezettségeket, valamint némi iránymutatást kapjanak arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket tudnak végrehajtani a Legionellák elszaporodásának megakadályozása érdekében.

Hazánkban a Legionella 2010 körül került jobban a figyelem középpontjába, melynek hatására 2015-ben a Legionella vizsgálatokra vonatkozó előírásokat rendeletbe foglalták. A Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet hatálya kiterjed a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre.
A rendelet előírásainak egyik sarkalatos pontja a Legionella kockázatbecslés. A Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben, illetve a fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben a fertőződési kockázatot egységes módszertan szerint fel kell mérni, amely alapján kockázatbecslési dokumentációt kell készíteni.

Az előírások betartásáért a létesítmény üzemeltetője, ennek hiányában tulajdonosa felel. Fontos, hogy a felelős személy legyen tisztában a Legionella-fertőzés kockázatával, a kockázat felmérésének és csökkentésének lehetőségeivel. A felelős személynek gondoskodnia kell arról, hogy a személyzet többi tagja – különösen a műszaki és a takarításért felelős személyzet – is ismerje a helyes üzemeltetési gyakorlatot és a saját szerepét a Legionella-kockázat kezelésében.

A fentiek értelmében a feltárt kockázatokat, a kockázatkezelési lehetőségeket, a szükséges intézkedéseket oktatás keretében rendszeresen ismertetni kell valamennyi érintett munkavállalóval. Az oktatás akár önállóan, akár az egyéb, helyben szokásos oktatás, betanítás részeként megvalósítható. Az oktatást minden esetben dokumentálni kell.

A Legionella a természetben is előforduló baktériumcsoport, amely a természetes közegekben (pl. természetes vizekben, illetve nedves környezetben) általában nem okoz semmiféle megbetegedést. Az ember által létrehozott létesítményekben azonban gyakran előfordulnak olyan körülmények, amelynek hatására a baktériumok nagymértékben képesek elszaporodni, és ilyen koncentrációban akár komoly megbetegedéseket is előidézhetnek.
Növekedésüket a 20-50 °C-os vízhőmérséklet segíti elő. 20 °C alatt jellemzően nem szaporodnak, de nyugvó fázisban túlélnek, és amikor a víz hőmérséklete eléri a megfelelő szintet, újra szaporodni kezdenek. A Legionella baktériumok 60 °C felett többnyire elpusztulnak. A baktérium koncentrációjának növekedésével a legionellózis betegség kialakulásának kockázata is arányosan nő.
A Legionella baktérium által okozott legionellózis betegséget elsőként 1976-ban diagnosztizálták az USA-ban. A legionellózis légúti betegség, amely Legionellával fertőzött aeroszol útján terjed. Elsősorban legyengült immunrendszerű emberek betegednek meg, a betegség legfőbb tünete a tüdőgyulladás, de esetenként halálos kimenetelű is lehet.
A betegség lappangási ideje 2-10 nap, átlagosan 3-6 nap a jellemző. A legionellózis súlyosabb formája, a légionárius betegség influenzaszerű tünetekkel kezdődik: fejfájás, rossz közérzet, gyengeség, hőemelkedés, izom és ízületi fájdalom. 12-48 óra elteltével hidegrázás, magas láz és fokozódó erősségű, száraz köhögés jelentkezik. A 2-3. naptól kezdve a tüdőgyulladás tünetei dominálnak. A betegek kb. 30%-ánál jelentkezhet hasmenés, hányás, és az esetek felében zavartság, a tudatállapot megváltozása következik be. Az enyhébb kórforma, a Pontiac-láz spontán gyógyuló, influenzaszerű megbetegedés.
Eddig 61 Legionella fajt azonosítottak, ebből hozzávetőlegesen 25 minősül emberi kórokozónak. A legveszélyesebb a Legionella pneumophila (illetve ennek bizonyos típusa). Épített vízrendszerekből többnyire ezt a típust mutatták ki.
A betegség leggyakrabban Legionella baktériumokat tartalmazó aeroszol belégzését követően alakul ki, ezért a megbetegedési lánc szükséges eleme a vízterekből kiinduló, a baktériumot tartalmazó mikrocseppek képződése. A cseppképződés során különböző méretű cseppek jutnak a környezetbe. Az 5 µm-nél kisebb méretű vízcseppek (aeroszol) a legionellózis kockázatának szempontjából kiemelt jelentőségűek, ugyanis ezek képesek legmélyebben lejutni a tüdőjáratokba.
[Módszertani levél Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról 2020/1. – Nemzeti Népegészségügyi Központ]

Ahogy fentebb már említettük, a Legionella baktériumokra vonatkozó jogi szabályozás egyik sarkalatos pontja a Legionella kockázatértékelés. A kockázatértékelés szakszerű elvégzése kiváló lehetőség arra, hogy az érintett létesítmények esetén feltárjuk a Legionella szaporodását előidéző körülményeket, az esetleges üzemeltetési hiányosságokat, valamint meghatározzuk azokat az intézkedéseket, amelyekkel a baktériumok elszaporodása megelőzhető és az ebből adódó egészségügyi kockázatok alacsony szintre csökkenthetők.
A 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet értelmében a Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben, illetve a fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben kell a fertőződési kockázatot egységes módszertan szerint felmérni, amely alapján kockázatbecslési dokumentációt kell készíteni. A 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet 1. számú mellékletében tételesen rögzítették, hogy a kockázatbecslési dokumentációnak mit kell tartalmaznia.
Fontos kihangsúlyozni azonban, hogy a fenti körbe nem tartozó létesítményekre ugyan nem vonatkoznak a 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet előírásai, azonban munkavédelmi szempontból a rendelet hatálya alá nem tartozó létesítmények többségénél szintén indokolt a kockázatbecslés elvégzése és szükség esetén a Legionella baktériumok vizsgálata.

 

A kockázatértékelési dokumentációt a használatbavételi engedély véglegessé válását követő 2 hónapon belül el kell készíteni, és évente felül kell vizsgálni.

A felülvizsgálatot a létesítmény üzemeltetésében bekövetkezett, a Legionella-expozíció szempontjából kockázatot jelentő közeg paramétereit érintő változást követően (pl. rendszer átépítése, jelentősebb személyi változások, üzemeltetőváltás)


Leglátogatottabb képzés

Online szemináriumok (webináriumok):                                  

Jelenleg nincs megrendezésre kerülő webináriumunk!

                           

Tantermi képzéseink:

Jelenleg nincs megrendezésre kerülő szemináriumunk!

 

 

Annak érdekében, hogy az Önnek legjobb olvasási élményt nyújthassuk oldalunkon, cookie-kat használunk. A cookie-król, illetve használatukról részletesebb információkat a következő linken találhat: ide. Amennyiben a "folytatás" gombra kattint, vagy tovább használja oldalunkat, Ön tudomásul veszi a cookie-k használatát.