Új rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről

2023.03.21, Fiknerné Sulcz Ágnes, Forrás: Verlag Dashöfer (http://www.dashofer.hu)

Több mint húsz év után új jogszabály váltotta fel a szakmai körökben jól ismert, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletet. Az EU 2020/2184 irányelv előírásaihoz igazodó 5/2023. (I.12.) Korm. rendelet 2023. január 12.-én lépett hatályba.

Ivóvíznek nevezünk minden, eredeti állapotában vagy kezelés utáni állapotban lévő, ivásra, főzésre, ételkészítésre vagy egyéb háztartási célra szánt vizet – mind köz-, mind magántulajdonban lévő létesítményekben –, függetlenül annak eredetétől és attól, hogy szolgáltatása elosztóhálózatból vagy tartálykocsiból történik-e, illetve hogy azt palackba vagy más zárt edényzetbe töltik-e, beleértve a forrásvizet is. Ivóvíz továbbá valamennyi élelmiszerüzemi célú víz, azaz valamennyi víz, amelyet a 178/2002/EK rendelet 2. cikke szerint az élelmiszeripari vállalkozások élelmiszer előállításához használnak fel, beleértve mindazon anyagoknak és termékeknek a gyártását, feldolgozását, tartósítását és forgalmazását, amelyek emberi fogyasztásra szolgálnak. [5/2023. (I.12.) Korm. rendelet 2. §. 20]

A januárban életbe lépett új rendelet hatálya az emberi fogyasztásra szánt víz minőségi követelményeire, az ivóvízhez való hozzáférés javítására és a vízminőség-ellenőrzés rendjére terjed ki.

Meghatározásra kerültek azon esetek is, amelyekre nem vonatkozik a rendelet hatálya. Ezek a következők:

• a természetes ásványvízre (a 10–13. § és az 5. melléklet kivételével)
• a gyógyvízre
• az ivóvízben és a használati melegvízben alkalmazott biocid termékekre
• az ivástól és ételkészítéstől eltérő céllal használt ivóvízre, amelynek minősége nem jelent sem közvetlen, sem közvetett káros hatást a vízhasználók egészségére, és felhasználását a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, illetve a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal szociális vízellátásként vagy ivástól és ételkészítéstől eltérő egyéb háztartási használati célú vízellátásként engedélyezte
• a 178/2002/EK rendelet) 2. cikke szerint az élelmiszeripari vállalkozásokban élelmiszer előállításához felhasznált vízre és mindazon anyag és termék gyártására, feldolgozására, tartósítására és forgalmazására, amely emberi fogyasztásra szolgál, ha ezek megfelelnek a 178/2002/EK rendelet követelményeinek, és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megállapítja, hogy a víz minősége nem befolyásolja a késztermék, élelmiszer minőségét
• ha az új rendelet vagy a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet másként nem rendelkezik, az új rendeletet – az 1–4. §, a 10–13. §, a 19. § (7) és (9) bekezdése, valamint az 1. melléklet, a 2. melléklet B) rész 4. pontja, a 3. melléklet és az 5. melléklet kivételével – nem kell alkalmazni a napi átlagban 10 m³-nél kevesebb vizet szolgáltató vagy 50 főnél kevesebbet kiszolgáló vízellátásból származó ivóvíz esetén, kivéve, ha az ilyen vizet közösségi ellátást biztosító saját célú ivóvízműből szolgáltatják
• az új rendeletet a kereskedelmi, szolgáltatási, közszolgáltatási célból vagy munkavégzéshez kapcsolódó tevékenység keretében napi átlagban 10 m³-nél kevesebb vizet szolgáltató, vagy 50 főnél kevesebbet kiszolgáló ivóvízszolgáltatók esetén – az 1–5. §, a 7–24. §, valamint az 1–3. és 5–6. melléklet kivételével – nem kell alkalmazni
• az új rendeletet a palackba vagy más zárt edényzetbe töltött ivóvizet előállító gyártók esetén – az 1–5. §, a 10. §, valamint az 1. melléklet 1. és 2. pontja és az 5. melléklet kivételével – nem kell alkalmazni
• az új rendeletet a vizet sótalanító, utasokat szállító és vízszolgáltatóként tevékenykedő tengeri hajókra – az 1–5. §, a 7–19. §, valamint az 1–3. és 5–6. melléklet kivételével – nem kell alkalmazni
• az új rendelet 1. melléklet 1. pontjában szereplő minimumkövetelményekre vonatkozó rendelkezéseit a forrásvizekre nem kell alkalmazni

 

A víz a következő feltételek esetén minősül ivóvíznek:

• nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai, fizikai vagy radiológiai anyagot, amely az emberi egészségre potenciális veszélyt jelenthet
• megfelel az 5/2023. (I.12.) Korm. rendelet 1. melléklet 1., 2. és 5. pontjában meghatározott követelményeknek (lásd lentebb)
• megfelel az 5/2023. (I.12.) Korm. rendelet 1. mellékletben nem szereplő, az országos tisztifőorvos által országosan vagy a népegészségügyi szerv által az adott vízellátó rendszerre vonatkozóan az emberi egészség védelme érdekében esetlegesen meghatározott további paraméterek határértékeinek
• az első két bekezdésben, valamint az 5/2023. (I.12.) Korm. rendelet 5–17. §-ban meghatározott követelmények teljesülnek és minden szükséges intézkedés megtörtént annak érdekében, hogy az ivóvíz minősége megfeleljen a rendeletben meghatározott előírásoknak

 

Az ivóvízre vonatkozó határértékek

Az új rendelet az ivóvíz határértékek területén is tartalmaz változásokat, mind a paraméterek körében (pl. biszfenol-A, klorát, haloecetsavak, mikrocisztin-LR, PFA vegyületek, urán), mind a határértékekben pl. bór, króm, klorit, ólom, szelén).

Az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeket és parametrikus értékeket az 5/2023. (I.12.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza az alábbiak szerint:

 

1. Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők

 

1.1. Ivóvízellátó rendszerekben továbbított ivóvízre vonatkozó értékek:

 

 

1.2. Palackban vagy más zárt edényzetben forgalmazott ivóvízre vonatkozó értékek:

 

 

2. Kémiai vízminőségi jellemzők

 

 

Megjegyzés:

1. A paraméter jellemzően a vízzel érintkező anyagokból történő kioldódás következtében kerülhet az ivóvízbe. Az ivóvízben, a határértéknek való megfelelőség biztosítása, a 10–13. § szerinti termékengedélyezés folyamatán keresztül történik.

2. A határérték 2,4 mg/liter, azon ivóvízellátó rendszerekben, ahol a geológiai adottságok 1,5 mg/liter feletti bórkoncentrációt eredményeznek az ivóvíz-ellátáshoz kitermelésre kerülő felszín alatti vízben.

3. Törekedni kell minél kisebb érték elérésére anélkül, hogy a fertőtlenítés biztonsága csökkenne.

4. Ezt a paramétert csak ózon ivóvízkezelő szer alkalmazása esetén kell vizsgálni.

5. Ezt a paramétert csak klór-alapú ivóvízkezelő- vagy fertőtlenítő szer alkalmazása esetén szükséges vizsgálni. A 0,25 mg/liter határértéket kell általánosan alkalmazni, ahol a klór-alapú vegyszer adagolása kizárólag fertőtlenítési céllal történik, valamint új ivóvízkezelő eljárások létestését követően. Azon ivóvízkezelő eljárások alkalmazása esetén, ahol a klór-alapú vegyszer adagolása oxidációs céllal történik, esetileg évente, összesen maximum 30 napos egybefüggő időtartamig 0,70 mg/liter…