A nemzetgazdasági miniszter 2/2026. (I. 15.) NGM rendelete a 2/2013. (I. 22.) NGM rendeletet módosítja, amely a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetének kiterjedését, valamint az ott érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat szabályozza.
A módosítás több, egymást erősítő elemet tartalmaz:
- a rendelet alkalmazási körét tételesen rögzíti (kiterjedés + tilalmak/korlátozások),
- fogalmakat újradefiniál,
- az üzembentartói előzetes írásbeli hozzájárulás rendszerét részletezi (kötelező tartalmi elemekkel),
- a föld feletti vezetékek biztonsági övezetében tilalmi listát állít fel, és külön kezeli azt, ami előzetes jóváhagyás nélkül tilos,
- új, önálló szabályt vezet be a szélerőmű biztonsági övezetére,
- és kifejezetten rögzíti a járművek távolságtartásáért viselt felelősséget.
1) A rendelet alkalmazási köre: mit fed le a szabályozás?
A módosított 1. § (1) bekezdés szerint a rendeletet alkalmazni kell:
- a biztonsági övezet kiterjedésére, és
- az ott érvényesítendő tilalmakra és korlátozásokra
a villamosművek, termelői, magán- és közvetlen vezetékek esetében.
Ez a cégoldali gyakorlatban azt jelenti: a biztonsági övezet nem „elméleti övezet”, hanem konkrét tevékenység-korlátozásokkal járó terület.
2) Kulcsfogalmak: mit tekint a rendelet biztonsági övezetnek és vezetéknek?
A rendelet újraszabja az alkalmazott fogalomkészletet, többek között:
- biztonsági övezet: a 6., 7. és 9. §-ban előírt távolságon belüli hatásterület,
- burkolt vezeték, szigetelt vezeték, kábel, univerzális kábel, szabadvezeték,
- jármű (közúti/vasúti/vízi/légi),
- naperőmű,
- nemzeti szabvány (a tervezésre és létesítésre vonatkozó mindenkor hatályos nemzeti szabvány),
- vezeték (részletes, hálózati elemeket és kapcsolódó berendezéseket is magában foglaló definícióval),
- villamos berendezés (több berendezéskört egyben kezel).
Ezek nem „elméleti definíciók”: a későbbi tilalmak, hozzájárulási igények és felelősségi szabályok ezekre a fogalmakra…