IPPC a használatbavételi engedélyezéskor

2024.09.20, Fiknerné Sulcz Ágnes, Forrás: Verlag Dashöfer (http://www.dashofer.hu)

Legalább 500 milliárd forint költségigényű bizonyos beruházások esetében a beruházónak az egységes környezethasználati engedélyt elegendő a használatbavételi engedélyezésig megszereznie. Ezt a lehetőséget a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 178/2024. (VII. 7.) Korm. rendelet vezette be 2024. július 8.-i hatálybalépéssel.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásokra vonatkozó előírásokat, valamint a KHV és IPPC köteles tevékenységek körét a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet rögzíti. A rendelet a fenti eljárásokra kötelezett tevékenységeket, létesítményeket három csoportba kategorizálja: 1. sz. melléklet: környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek; 2. sz. melléklet: egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek; 3. sz. melléklet: a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek.

Mivel léteznek olyan tevékenységek, amelyek egyidejűleg nem csupán egyetlen csoportba sorolhatók (továbbá az EU előírásainak megfelelően a küszöbértékeket el nem érő tevékenységek esetén is biztosítani kell a környezeti hatások vizsgálatát), ezért szükséges tisztázni, hogy a különböző kategóriákban szereplő tevékenységek esetén mely eljárás lefolytatása szükséges. Ebben kíván segítséget nyújtani a következő táblázat.

 

Tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint	Eljárás típusa	Megszerzendő engedély
1. sz. mellékletben szereplő (ha kizárólag ebben a mellékletben szerepel)	Előzetes konzultációs eljárás (kezdeményezhető) Környezeti hatásvizsgálati eljárás	környezetvédelmi engedély
1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szerepel	Előzetes konzultációs eljárás (kezdeményezhető) Környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás (a környezethasználó összevont eljárás lefolytatását kérheti)	környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély (amennyiben a környezethasználó összevont eljárás lefolytatását kéri, úgy csak egységes környezethasználati engedély)
2. sz. mellékletben szereplő (ha kizárólag ebben a mellékletben szerepel)	Előzetes konzultációs eljárás (kezdeményezhető) Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás	egységes környezethasználati engedély
a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel	Előzetes vizsgálati eljárás Ha a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek: környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás Ha a tevékenység várható környezeti hatásai nem jelentősek: egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevont eljárás kezdeményezhető	egységes környezethasználati engedély
3. számú mellékletben szerepel (ha kizárólag ebben a mellékletben szerepel)	Előzetes vizsgálati eljárás (EV) Ha az EV alapján a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek: környezeti hatásvizsgálati eljárás Ha az EV alapján a tevékenység várható környezeti hatásai nem jelentősek: egyéb szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárások (pl. telepengedély, levegőtisztaság-védelmi, hulladékkezelési, vízjogi engedély) A kérelmező az előzetes vizsgálati eljárás elhagyását kérheti (azaz a kérelmező feltételezi, hogy a hatások jelentősek lennének, így a gyorsabb eljárás miatt egyből a KHV eljárást kérelmezi), ez esetben az előzetes vizsgálat elhagyható, csak a környezeti hatásvizsgálati eljárás folytatandó le.	Ha a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek: környezetvédelmi engedély Ha az EV alapján a tevékenység várható környezeti hatásai nem jelentősek: egyéb szükséges környezetvédelmi engedélyek (pl. telepengedély, levegőtisztaság-védelmi, hulladékkezelési, vízjogi engedély)
3. számú mellékletben szerepel, azonban nem éri el az abban meghatározott küszöbértéket (vagy a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül),	A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 13. melléklete szerinti adatlap benyújtása az egyéb hatósági/szakhatósági eljárásban Ha a környezetvédelmi hatóság a fenti eljárásban megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek: környezeti hatásvizsgálati eljárás Ha a környezetvédelmi hatóság a fenti eljárásban nem állapított meg jelentős környezeti hatást: egyéb szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárások (pl. telepengedély, levegőtisztaság-védelmi, hulladékkezelési, vízjogi engedély)	Ha a környezetvédelmi hatóság az egyéb hatósági/szakhatósági eljárásban megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek: környezetvédelmi engedély Ha a környezetvédelmi hatóság az egyéb hatósági/szakhatósági eljárásban nem állapított meg jelentős környezeti hatást: egyéb szükséges környezetvédelmi engedélyek (pl. telepengedély, levegőtisztaság-védelmi, hulladékkezelési, vízjogi engedély)

Megj: A környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz akkor is, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely összetartozó tevékenységnek minősül és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2/A. §-ban meghatározott eljárás lefolytatására nem került sor.

A hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési kötelezettség nem kizárólag az újonnan megvalósuló létesítményekre vonatkozik, hanem azok jelentős változtatásaira, módosításaira is. (Kivételt képeznek ez alól azok a tevékenységek, amelyek kizárólag a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletben vagy a 3. számú melléklet 1–128. és 130–132. pontjában szerepelnek, és azokat kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és folyamatok tesztelésére használnak.)

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítását bevezető 178/2024. (VII. 7.) Korm. rendelet 2024. július 8.-i hatálybalépéssel további eljárási szabályokat határozott meg. Ennek értelmében a legalább 500 milliárd forint költségigényű bizonyos beruházások esetében, ha a tevékenység megkezdéséhez a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (3) bekezdés b), c) pontja vagy e) pont ea) alpontja alapján egységes környezethasználati engedély (IPPC) szükséges, a környezethasználó, a lentebb ismertetett jogkövetkezménnyel számolva a létesítési, építési engedély megszerzéséhez környezetvédelmi engedélyt, a használatbavételi engedély megszerzéséhez egységes környezethasználati engedélyt kérhet. Azaz az IPPC engedélyt elegendő csupán a használatbavételi engedélyeztetésig megszereznie. Nem lehet ezt a lehetőséget választani azonban a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 4. pontja (vegyipar) és 5. pontja (hulladékkezelés), illetve a 3. számú mellékletében foglalt táblázat 66. pontja (akkumulátorgyártás) esetén.
Fenti lehetőséget a környezethasználó saját kockázatára választhatja, hiszen az IPPC hiányában kiadott létesítési/építési engedély megléte nem zárja ki azt, hogy a hatóság az egységes környezethasználati engedélyben a használatbavételi engedély megszerzéséhez további szükséges környezetvédelmi feltételt meghatározzon.
Az új rendelet által bevezetett módosításokat a jogszabály hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

Az egységes környezethasználati engedély (IPPC) használatbavételi engedélyeztetésig történő megszerzésének lehetősége a következőkben ismertetett tevékenységek/létesítmények esetén áll fenn:

I. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szereplő alábbi tevékenységek/létesítmények

 

1. Energiaipar

1.1. Tüzelőanyagok égetése legalább 50 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben.

1.2. Ásványolaj- és gáz feldolgozása (gáztisztítók).

1.3. Koksz előállítása.

1.4. A következő anyagok gázosítása vagy cseppfolyósítása:

a) szén,

b) egyéb tüzelőanyag legalább 20 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben.

 

2. Fémek termelése és feldolgozása

2.1. Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölése vagy szinterelése.

2.2. Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is,

2,5 tonna/óra kapacitás felett.

2.3. Vasfémek feldolgozása:

a) meleghengersorok 20 tonna nyersacél/óra kapacitáson felül,

b) kalapácsos kovácsműhelyek 50 kJ/kalapács feletti energiafogyasztással, ahol a felhasznált hőenergia meghaladja a 20 MW-ot,

c) védő olvadékfém-bevonatok felvitele 2 tonna nyersacél/óra kapacitás felett.

2.4. Vasöntödék 20 tonna/nap feletti termelési kapacitással.

2.5. Nemvasfémek feldolgozása:

a) nemvas fémeknek ércekből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való gyártása…