Alkohol hatása otthon- munkahelyen

2022.11.29, István Spiegel, Forrás: Verlag Dashöfer (http://www.dashofer.hu)

Egy cikk címének figyelemfelhívó, lényegre törőnek kell lennie, ezért sokat gondolkodtam a címét. Mint munkavédelmi szakembernek természetesen a „Munkahelyi alkoholfogyasztás hatása a munkabiztonságra” cím magától érthetődő lenne, de nem feltétlenül kell a munkahelyen inni, hogy munkabaleset kockázata megnőjön, hiszen pl. számos munkavállaló végez munkát munkahelyén kívül, vagy már alkoholos, vagy posztalkoholos állapotba jár dolgozni.

Ez utóbbi is veszélyes, hiszen nem, vagy csak nyomokban mutatható ki az alkohol, de mégis jelentős hatása van a munkahelyi biztonságra. Középkorban nem véletlen vált általánossá a céhekben a korhely hétfő, amikor a céhlegényeknek délelőtt nem kellett munkába menniük, hogy kipihenjék magukat. (Inasokra ez a kedvezmény nem vonatkozott.)

Érdemes megnézni a KSH statisztikai adatait, melyek elkeserítőek. Ezek szerint az alkoholisták becsült száma 2017-beb 379 ezer, 2018-ban 394 ezer, 2019-ben 389 ezer volt. száma 415 ezer volt 2019-ben (STADAT 2.4.30).  2017-ben az alkoholisták gondozása összesen 15292 fő számára terjedt ki. (Meglepő, hogy a további évekre nem tartalmazott adatot a statisztika.) Az Eurostat szerint 2019-ben a háztartási kiadások átlag 1,6% volt az EU-ban, hazánkban 2,9%, - csak a finnek és a horvátok költöttek ennyit, persze az alkoholos termékek árai eltérőek az országok között. A házi pálinka főzésének liberalizációját a lakosság nagy része elégedetten fogadta, a lepárló készülékek gyártóinak is kedvező volt. Még becsült adat sincs az így készített mennyiségről, de kedvezőtlen egészségügyi hatása nyilvánvaló, különösen azért, mert a tömény szesz jobban árt, mint mennyiségileg több sör vagy bor. 

Egészségügyi szakemberek megállapítása szerint hazánkban mintegy 1 millió ember alkoholtól függőnek nyilvánítható, mivel ez a fogalomban a nagyívók is szerepelnek.

WHO szerint hazánk férfilakosságának 31%-a alkoholtól függő. (2016-ban 368 ezer ember halt meg túlzott alkoholfogyasztás miatt hazánkban.) 

A házasságok jelentős része az alkoholfogyasztás miatt következett be, melynek egyik oka a nők túlzott optimizmusa volt, „én majd leszoktatom az italozásról” illúzió.

év	házasság	válás	ezer házasságra jutó válás
2020	67095	14979	8,4
2021	72031	18092	10,2

Statisztikai adatok tekintetében a munkabaleseteknél is bizonytalanság van, hiszen csak rendkívül kis számban állapítják meg az ittasságot, melynek okai többfélék:

• Balesetek bekövetkezését követően nem vizsgálják a sérült vagy a sérülést okozó személynél az alkoholos befolyásoltságot, még akkor sem, ha az nagymértékben feltételezhető. Ennek egyik oka, hogy a cégvezetésnek kellemetlen lehet, ha a hatóságok, felettes szervezetek, külföldi anyavállalatok vezetői tudomást szereznek a munkafegyelmet súlyosan megsértő eseményekről.
• Az ittas balesetet szenvedő el akarja kerülni, hogy sérülését összefüggésbe hozzák alkoholos állapotával, ezért azt nyilatkozza, hogy a munkába menésnél vagy otthon sérült meg.

 Ezt a munkáltató elvtelenül elfogadja, mivel akkor nem munkabaleset, hanem társadalombiztosítás szempontjából vagy otthoni vagy üzemi úti baleset történt. Ez utóbbi jó a sérültnek is, mivel a társadalombiztosítási juttatásokat igénybe veheti, persze így csak a jövedelem 90%.-át kapja a 100 % helyett, de még így is „megéri” neki. (Természetesen a súlyos munkabaleseteknél erre nincs mód, hiszen ott a hatóságok az alkoholos befolyásoltságot felderítik.)

A társadalombiztosítással kapcsolatos előírások magyarázatra szorulnak:

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely

a) részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be,

(Meg kell jegyezni, hogy a „részben” kifejezés módosítással került a szövegbe, mely szigorítást jelent a korábbihoz képest.)

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

32. § (3) Az Ebtv. 53. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltság akkor tekinthető igazoltnak, ha a baleset kivizsgálásában, illetve a sérült ellátásában résztvevő, az alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltság vizsgálatára feljogosított szervnek a vizsgáló egyedi mérlegelése által nem befolyásolható módszerrel végrehajtott mérése ezt alátámasztotta.

A fentiek szerint tehát ha csak részben is bebizonyosodik ok-okozati összefüggésben az ittasság, akkor az alábbi társasalombiztosítással lévő kedvezményeket a sérült elveszti:

• Baleseti egészségügyi szolgáltatás: üzemi balesetből eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához százszázalékos mértékű támogatás jár,
• Baleseti táppénz: jogosult rá, aki üzemi baleset…