Ma van 2024.06.16

Input:

Határérték ellenőrző funkció az OKIR Kapu LAIR rendszerében

2023.03.21, , Forrás: Verlag Dashöfer (http://www.dashofer.hu)

A környezetterhelési díj fizetésére kötelezett gazdálkodó szervezeteknek a tárgyévet követő év március 31.-ig összesíteniük kell a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és a befizetett díjelőleg összegét, és szükség esetén a különbözetet megfizetni, illetve túlfizetés esetén a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítani vagy visszaigényelni.

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény célja a környezeti kibocsátások csökkentése és a hatékony technológiai megoldások ösztönzése. A jogszabály a levegőbe, felszíni vizekbe és időszakos vízfolyásokba, valamint a talajba kibocsátott bizonyos környezetterhelő anyagokra vonatkozik, ennek értelmében megkülönböztetünk levegőterhelési, vízterhelési és talajterhelési díjakat.

Levegőterhelési díj fizetési kötelezettség – bizonyos kivételektől eltekintve – azt a kibocsátót terheli, aki a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti bejelentésköteles helyhez kötött légszennyező pontforrást üzemeltet. Levegőterhelési díjat a kén-dioxid, nitrogén-oxidok és szilárd (nem toxikus) anyag kibocsátása után kell fizetni, amelynek mértékét a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének kg-ban kifejezett tömege és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza meg.

A levegőterhelési díj mértéke [lásd a 2003. évi LXXXIX. törvény 1. számú mellékletét]:

 

LTD (Ft/év) = (Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg])      ahol

 

LTD: a