Kognitív automatizálás: a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos hatások, kockázatok és lehetőségek

A mesterséges intelligencia (MI) egyre szélesebb körű alkalmazása folyamatosan átalakítja a munkahelyeket és a feladatokat. Bár az MI-alapú rendszerek munkahelyeken történő alkalmazása számos előnnyel jár, egyre több vita folyik arról, hogy ezek milyen hatással vannak a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra. A kognitív feladatok automatizálása (vagy félautomatizálása) különösen a munkavállalók pszichoszociális közös politikák és szabványok kialakítása jólétével kapcsolatos aggályokat vet fel, amelyekkel a döntéshozóknak foglalkozniuk kell.

A közelmúltban megjelent szakpolitikai összefoglaló ismerteti az MI-alapú rendszerek munkahelyeken történő alkalmazásának előnyeit és kockázatait, arra összpontosítva, hogy milyen hatással vannak egyes munkakörökre és ágazatokra. Kiemeli továbbá azokat a legfőbb kockázatokat, amelyeket a döntéshozóknak a munkajog és az adatvédelmi szabályozás vizsgálata révén kezelniük kell.

A szakpolitikai összefoglaló a munkavállalók védelmét szolgáló, a feladatok automatizálásából eredő munkahelyi egészségvédelemi és biztonsági kockázatok minimalizálására irányuló ajánlásokkal zárul.

Az EU Bizottságának egy közelmúltbeli javaslata szerint a „mesterséges intelligenciarendszer (MI-rendszer)” olyan szoftvert jelent, amelyet […] egy vagy több technikával és megközelítéssel fejlesztettek ki, és egy adott, ember által meghatározott célra képes olyan kimeneteket generálni, mint a tartalom, előrejelzések, ajánlások vagy döntések, amelyek befolyásolják környezetet, és azzal kölcsönhatásba lépnek. Munkahelyi alkalmazás esetén az MI-alapú rendszerek többnyire szűk funkciójúak, és nem rendelkeznek általános intelligenciával. A feladatok irodalmi áttekintés szerinti csoportosítva a mesterséges intelligencia alapú rendszerekkel automatizálandó: a) személyhez, b)…