A munkavédelemmel kapcsolatos balesetek esetén a fenti két fogalom gyakran kerül a bíróságokon hivatkozásra az ügyészség, munkáltató, munkavállaló részéről. Társadalombiztosításnál alkalmazott viszontkeresetek (regresszek) esetén a veszélyeztetés szintén jogalap lehet.
Személyi, tárgyi és szervezési hiányosságok valóban veszélyeztetést okozhatnak, melynek mértéke a különböző felek tekintetében alapvetően különböznek. E cikk szerzője a bíróságokon a sérült vagy a munkáltató megbízásából képviselte az érdekeit, illetve bíróság felkérésére szakértőként vett részt a tárgyaláson, így rendelkezik tapasztalatokkal.
A munkáltatóknak vagy megmunkavállalóknak, magánszemélyeknek, termékeket előállítóknak fel kell ismerniük azokat a hiányosságokat, melyek egészségkárosodáshoz vezethetnek és a veszélyeztetés csökkentése, megszüntetése érdekében meg tenniük a szükséges intézkedéseket. Az elmulasztott intézkedéseknek csak egy része jár súlyos következményekkel, szerencsés esetben sem az egészségben, sem vagyontárgyakban, környezetben nem történik károsodás, így a kvázi balesetek esetén is. (Pl. az elsőbbségadás kötelezettségének vélhetően valamennyi gépkocsit vezető legalább egyszer az életében nem tesz eleget, mindezt a legtöbb esetben következmények nélkül „úszta meg”.) Munkavédelmi ügyekben a veszélyeztetésnek is többféle kimenetele lehet, szabadságvesztés, munkavégzéstől eltiltás, munkavédelmi bírság, társadalombiztosítási viszonkeresetek, gépek kereskedelmi forgalmazásának felfüggesztése stb.
A cikkben terjedelmi korlátok miatt csak az általam legfontosabbnak ítélt tényezőket és kapcsolatos előírásokat (jogszabályokat, szabványokat, belső szabályozást) rögzítem.
Veszélyeztetés
Természetesen már a cikk elején célszerű ismertetni az alapvető fogalmakat:
Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény tartalmazza a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést.
165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézte elő, akkor a büntetés mértéke lényegesen több.)
Méreggel is lehet veszélyeztetni másokat, és nem csupán a szervezett munkavégzéssel összefüggésben:
188. § (1) Aki mérget jogosulatlanul készít, tart, felhasznál vagy forgalomba hoz, illetve aki a mérgek visszaélésszerű felhasználásának megakadályozására vagy más személyek veszélyeztetésének kizárására előírt intézkedések megtételét elmulasztja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
Az első bekezdésben már utaltam a viszontkeresetre, amelynek összege gyakran meghaladja a munkavédelmi bírság összegét.
1997. évi 1997.évi LXXXI. törvény (Tbj.í9 84. § (1) szerint
„Ha a társadalombiztosítás valamely ellátását olyan esemény miatt kellett folyósítani, amelyért harmadik személy felelős, a kifizetett ellátás összegét a társadalombiztosítás viszontkeresettel érvényesítheti a felelőssel szemben.”
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. évi törvény 9 helyen utal a veszélyeztetésre, témánk szempontjából a legfontosabbak az alábbiak:
Mvt. 82.§ (5) A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró munkavédelmi hatóság szabja ki. A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság összegének megállapításánál a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett mérlegeli
A fentiek miatt a munkavédelmi bírságot csak a súlyos veszélyezetés esetén lehet megállapítani, amely persze viták forrása lehet.
Mvt. 87. § 17. Közvetlen veszélyeztetés: a veszélyeztetés térben és időben konkretizálódik, meghatározott személyt vagy személyeket érint, realizálódása előreláthatóan bekövetkezhet.
A szervezett munkavégzésben a munkáltató mellett a munkavállalónak sem lehet másokat veszélyeztetni közvetlenül és súlyosan, továbbá, ha a munkavállaló vélelmezi saját magánál, hogy a munkáltató utasítása saját egészségét is súlyosan és közvetlenül veszélyezteti, akkor a munkavégzést meg kell tagadnia vagy megtagadhatja. (Jelentős különbség van a „jogosult megtagadni” és a „meg kell tagadnia” között.)
Mvt. 63. § (1) A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.
Célszerű a témát személyi, tárgyi és szervezési feltételek csoportosításában tárgyalni, néhány példával alátámasztani, de előtte indokolt a veszélyeztetéssel kapcsolatos veszélyforrások rögzítése.
13. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet.
Veszélyforrás lehet különösen:
- a fizikai veszélyforrás, ezen belül a
- munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok…
Üdvözöljük a Környezet -és Munkavédelmi Tudásbázis oldalon!