Jelentős kormányzati kezdeményezések nélkül aligha sikerülhet a 2020-ra kitűzött uniós cél elérése, vagyis, hogy a GDP 3 százalékát fordítsa az ország innovációra. Míg Brüsszel álláspontja szerint a kutatás-fejlesztés és az innovatív gondolkodás húzhatja ki az Unió szekerét a válság mocsarából, Magyarországon a válság inkább az innovációk elmaradásának mentségeként szolgál.

Magyarország is úgy tekint az innovációra és a kutatás-fejlesztésre, mint "jelentős jövőépítési lehetőségre." - mondta Varga István, a Bajnai-kormán nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztere még 2009 szeptemberében, mikor a kormány innovációs politikájával, köztük az Innovációs Alappal kapcsolatos terveit ismertette. Míg a miniszter kijelentései egybevágtak a brüsszeli politika irányával, a szocialista kormány valójában 20 százalékkal csökkentette az említett finanszírozási alap forrásait

A kormányzat által közzétett adatok szerint Magyarország megközelítőleg a GDP 0,9 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, ami jelentősen elmarad az Európai Bizottság által, az -egyelőre még nem kötelező érvényű- Európa 2020 versenyképességi stratégiában kitűzött 3 százalékos céltól. Ráadásul, ha megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által ismertetett adatokat, az derül ki, hogy a 0,9 százalékos értékben nem csak az állami, hanem a vállalkozási, egyéb hazai és külföldi ráfordítások is szerepelnek, így a közvetlenül állami hozzájárulás valójában 2008-ben csak 111 milliárd forintot, vagyis a GDP nagyjából 0,5 százalékát érte el.