Az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid geológiai tárolására vonatkozó szabályok

A kérdéskört a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szabályozza az alábbiak szerint:

A törvény és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló kormányrendelet alkalmazásában:

1. bezárást követő időszak: tárolóhely bezárása utáni időszak, beleértve a bányafelügyeletnek történő felelősségátadás utáni időszakot is;
2. szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás: a potenciális tárolókomplexumok felmérése szén-dioxid geológiai tárolása céljából a felszín alá behatoló olyan tevékenységekkel, mint a potenciális tároló-komplexum rétegeivel kapcsolatos földtani információk fúrással történő megszerzése, valamint a tárolóhely jellemzőinek megállapítása céljából végzett próbabesajtolás;
3. geológiai formáció: olyan litosztratigráfiai egység, amelyen belül kőzetrétegek különíthetők el és térképezhetők fel;
4. hozzáadott anyagok: olyan anyagok, amelyek a szén-dioxid tárolóhelyen belüli mozgásának ellenőrzése vagy megfigyelése érdekében szándékosan kerülnek hozzáadásra a szén-dioxid-áramhoz;
5. jelentős kockázat: káresemény valószínűségének és a várható kár nagyságának olyan együttese, amely fennállása esetén az adott tárolóhely vonatkozásában bizonytalanná válik a szén-dioxidnak a környezet és az emberi egészség védelme szempontjából biztonságos geológiai tárolása;
6. jelentős rendellenesség: a besajtolási vagy a tárolási műveletben vagy a tárolókomplexum állapotában bekövetkező olyan rendellenesség, amely a szivárgás kockázatát hordozza magában, vagy kockázatot jelenthet a környezetre vagy az emberi egészségre;
7. jelentős változás: a tárolási engedélyben foglaltakhoz képest bekövetkező olyan változás, amely a tárolási tevékenység környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolhatja;
8. korrekciós intézkedés: a jelentős rendellenesség vagy a szivárgás megszüntetése érdekében hozott olyan intézkedés, amely célja a tárolókomplexumból való szén-dioxid-szivárgás megelőzése vagy annak megszüntetése;
9. szállítóhálózat: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő szén-dioxid-szállítóvezetékek hálózata;
10. szállítóhálózat üzemeltetője: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a szén-dioxid-szállítóvezetéket üzemelteti és a szállítóvezeték felett ellenőrzést gyakorol;
11. szén-dioxid-áram: az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid-elkülönítési folyamatokból származó, terméknek nem minősülő anyagáram;
12. szén-dioxid geológiai tárolása: a szén-dioxid-áramoknak a földfelszín alatti geológiai formációkba történő besajtolása az ott megvalósuló tárolással együtt;
13. szén-dioxid-szállítóvezeték: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő csővezeték, beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is;
14. szivárgás: szén-dioxid eltávozása a tárolókomplexumból;
15. tárolóhely: egy földtani szerkezetnek az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid föld alatti tárolására használt, meghatározott kiterjedésű térrésze, az ehhez kapcsolódó felszíni és besajtoló berendezésekkel együtt;
16. tárolóhely bezárása: a bányafelügyelet engedélye alapján a szén-dioxid-besajtolás végleges befejezése céljából a tárolóhely műszaki lezárása és a besajtolóberendezések eltávolítása;
17. tárolókomplexum: a tárolóhely és azok a környező földtani összletek, amelyek hatással lehetnek a tárolás biztonságosságára;
18. üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a tárolóhelyet üzemelteti, a tárolóhely felett ellenőrzést gyakorol, és a tárolóhely műszaki üzemeltetése felett meghatározó gazdasági befolyással rendelkezik;
19. vízoszlop: a víztest felülete és mederfenéki üledéke között elhelyezkedő, függőleges értelemben vett folytonos víztömeg.

A bányafelügyelet felmérést végez az ország területén rendelkezésre álló, szén-dioxid geológiai tárolására potenciálisan alkalmas földtani szerkezetekről és ezek kapacitásáról.

A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás a bányafelügyelet által kiadott szén-dioxid geológiai tárolásához…