A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény különböző időpontokban hatályba lépő rendelkezésekkel változtatta meg a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban Mvt.) egyes szabályait.

Az indokolás szerint az egyes módosítások az egységes és koherens jogalkalmazás megvalósulását, valamint az európai uniós jognak és jogharmonizációs kötelezettségeknek való megfelelést szolgálják. 

Az Mvt. módosuló szakaszai a következők:

• 2023. január 01. napján módosult a törvény 8. §-a, amely szerint a „munkavédelmi - a bányászat területén bányászati” szövegrész helyébe a „munkavédelmi szakmai képesítéssel - a bányászat területén bányászati” szövegrész lépett. Az indokolás szerint jelenlegi oktatási rendszer szabályai alapján az Mvt.-ben szereplő szakképesítés megnevezés már nem fedi le teljes egészében a munkavédelem területén megszerezhető végzettségeket, valamint a szakképzésben és a felsőoktatásban is más kontextusban használják a szakképzettséget, ezért szükséges az Mvt.-ben a tágabb fogalom használata.
  
  A jogszabály ezen szakasza 2024.01.01. naptól is változni fog, annak érdekében, hogy a bizonyos, jogszabályban meghatározott munkaegészségügyi feladatokat szakmai, de nem orvosi szakképesítéssel is el lehessen látni.; 
  
  
• szintén 2023. január 01. napján változott a 14. §, amely a 2007/30/EK irányelv szerinti módosítás, a jelentések egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében;
• ugyancsak 2023. január 01. napján változott a 21. § (2) bekezdés, a veszélyes munkaeszközök meghatározása körében a „továbbá egyéb jogszabály vagy a munkáltató által veszélyesnek minősített,…” szöveg lépett. Ebből következően nemcsak az 5/1993 (XII. 26.) MüM rendelet 1/a és 1/b mellékletében felsorolt, hanem valamennyi olyan munkaeszköz, amelyet más jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció veszélyesnek minősít, valamint a munkáltató által, az Mvt. 87. § 11. pont alapján, szabályozásában veszélyesnek minősített munkaeszköz ebbe a körbe tartozik. A hatósági és jogalkalmazói tapasztalatok alapján bővíteni szükséges a veszélyes munkaeszköz fogalmát.
  
  A szakasz kiegészült továbbá (8) számú bekezdéssel, amely szerint a munkavédelmi előzetes szempontú vizsgálatot szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező, vagy jogszabályban erre feljogosított személy, vagy erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia előzetes vizsgálata továbbra is szakirányú munkabiztonsági szakértői engedély birtokában végezhető. 
  
  Az indokolás szerint a korábbi szabályozásban a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, üzembe helyezés utáni időszakos biztonsági felülvizsgálatának elvégzésére szigorúbb képesítési követelmények voltak előírva, mint az üzembe helyezés előtti munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzésére. Ezt volt szükséges szinkronba hozni és az üzembe helyezés előtti munkavédelmi szempontú vizsgálatnál is előírni a szigorúbb szakmai követelményeket (szakirányú képzettség és munkavédelmi szakképzettség, veszélyes technológia esetén munkabiztonsági szakértői engedély).
  
  A módosítás értelmében tehát a munkavédelmi szaktevékenység ellátását olyan személy végezheti, aki egyaránt rendelkezik munkavédelmi és megfelelő szakmai kompetenciákat biztosító szakirányú középfokú-, illetve felsőfokú végzettséggel. A munkavédelmi irányító hatóság állásfoglalása szerint a munkavédelmi szakképzettség alatt a jogalkotó a középfokú és a felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéseket érti, azonban a szakmai kompetenciák esetére konkrét választ nem adott, válasza szerint „… a szakképzési…