Fokozottan érzékeny területek besorolása

Márciusi hatálybalépéssel több vízügyi tárgyú jogszabály módosításra került, így többek között a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló KvVM rendelet is. A változásokat az 5/2026. (II. 26.) EM rendelet vezette be.

Ahogy erre az egyes vízügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 5/2026. (II. 26.) EM rendelet indoklása is rávilágít, az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbá váló aszályos időszakok súlyos kihívások elé állítják a mezőgazdaságot és a vízgazdálkodást. A megnövekedett vízigények, a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás és a tartós vízhiány fokozottan indokolják a meglévő vízkészletek fenntartható és hatékony felhasználását.

Az egyes vízügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 5/2026. (II. 26.) EM rendelet az alábbi jogszabályokat érinti:

a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet

a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet

a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet

A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletet érintően a módosítás célja, hogy a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken található települések jegyzékét naprakésszé tegye, biztosítva, hogy az megfeleljen a hatályos közigazgatási állapotnak, és ezáltal valamennyi, Magyarország területén található település a felszín alatti vizek védelme szempontjából megfelelő besorolásban szerepeljen.

A felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területnek minősülnek az üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és végleges vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületei; azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók; a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederétől számított 0,25 km széles parti sávja, regisztrált természetes fürdőhely esetében a mederéltől számított 0,25–1,0 km közötti övezete is; a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe felvett területek, továbbá a Natura 2000 vizes élőhelyei.

Felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések a következők:

 

…

Abaliget

Abod

Ábrahámhegy

Adásztevel

Adony

Ágfalva

Aggtelek

Ajka

Alcsútdoboz

Almáskamarás

Alsónemesapáti

Alsóörs

Alsószentmárton

Alsótelekes

Alsózsolca

Ambrózfalva

Andornaktálya

Annavölgy

Apátistvánfalva

Apátvarasd

Apostag

Aranyosapáti

Aranyosgadány

Arnót

Ároktő

Árpás

Aszaló

Aszófő

Babarcszőlős

Badacsonytomaj

Badacsonytördemic

Baj

Baja

Bajna

Bakóca

Bakonybél

Bakonyjákó

Bakonykúti

Bakonynána

Bakonyszentlászló

Bakonyszücs

Balassagyarmat

Balatonakali

Balatonakarattya

Balatonalmádi

Balatonberény

Balatonboglár

Balatoncsicsó

Balatonederics

Balatonfenyves

Balatonfőkajár

Balatonföldvár

Balatonfüred

Balatonfűzfő

Balatongyörök

Balatonhenye

Balatonkenese

Balatonkeresztúr

Balatonlelle

Balatonmagyaród