Szeptember végéig kell befizetniük a kötelezetteknek a környezetterhelési díjak III. negyedévi díjelőlegét. A negyedéves díjelőleget a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján számított díj negyedének megfelelő összegben kell megállapítani, és a negyedév utolsó napjáig az adóhatóság számára befizetni.
A környezet megóvása és a kibocsátások csökkentése érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazásának ösztönzésére a környezetvédelmi törvénnyel összhangban az Országgyűlés 2003.-ban megalkotta a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvényt. A törvény a levegőbe, a felszíni vizekbe és a talajba kibocsátott bizonyos környezetterhelő anyagokra vonatkozik, ennek értelmében megkülönböztetünk levegőterhelési, vízterhelési és talajterhelési díjakat.
A levegőterhelési díj megfizetésének kötelezettsége azt a kibocsátót terheli, aki a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti bejelentésköteles helyhez kötött légszennyező pontforrást üzemeltet. Levegőterhelési díjat a kén-dioxid, nitrogén-oxidok és szilárd anyag kibocsátása után kell fizetni, amelynek mértékét a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének kg-ban kifejezett tömege és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza meg.
A levegőterhelési díj mértéke [lásd a 2003. évi LXXXIX. törvény 1. számú mellékletét]:
LTD (Ft/év) = (Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg])
LTD: a fizetendő levegőterhelési díj,
Mi: az adott (i-edik) levegőterhelő anyag kibocsátott éves mennyisége,
Pi: az adott (i-edik) levegőterhelő anyagra érvényes, a következő táblázatban meghatározott egységdíj:
Levegőterhelő anyag
|
Egységdíj mértéke
Pi (Ft/kg)
|
Kén-dioxid
|
50
|
Nitrogén-oxidok
|
120
|
Szilárd anyag (nem toxikus)
|
30
|
A következőkben nézzünk erre egy konkrét példát, amelyben kiszámítjuk, hogy egy ipari épület fűtését és melegvíz-előállítását ellátó bejelentésköteles gázkazánok kibocsátásai után mennyi környezetterhelési díjat kell befizetni.
…