Vízkészletjárulék kiszámítása

2025.-től módosult a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet. A változásokat a 7/2025. (III. 20.) EM rendelet vezette be, amely a fenntartható, modellalapú vízkészlet-gazdálkodás megvalósításához szükséges módosításokat, a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől függő ún. „g-szorzószámok” módosítását vezette be.

A vízkészletjárulék fizetési kötelezettségre vonatkozó alapvető előírásokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény határozza meg. A törvény értelmében vízkészletjárulék fizetési kötelezettség terheli a vízhasználót, valamint az üzemi vízfogyasztót. A kötelezettség tekintetében vízfelhasználó az, aki vízjogi engedély, bányafelügyeleti szerződés, továbbá a 1995. évi LVII. törvény 28/A. § (1a) bekezdésében (ez bizonyos öntözési célú vízkivételt jelent) foglaltak alapján vízhasználatot gyakorol vagy vízjogi engedélyben vízkészletet köt le. Üzemi vízfogyasztó pedig az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel. A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó bányafelügyeleti szerződésben engedélyezett (vagy engedély nélkül felhasznált), az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után fizet vízkészletjárulékot.

A szabályozás megértéséhez az alábbiakban ismertetünk néhány fogalmat, amelyet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet is tartalmaz:

• gazdasági célú vízhasználat: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is, a gyógyvizeknek nem minősülő ásványvizek palackozását. Ezen belül:
• állattartó telepi vízhasználat: üzemi körülmények között végzett állattartás vízigényének kielégítése,
• ivóvízhasználat: annál a tevékenységnél jelentkező vízhasználat, ahol a közegészségügyi előírások alapján a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a technológiai vízhasznosítás több mint 50%-ára vonatkozóan kötelezően előírja az ivóvízminőség használatát, ideértve a gyógyvíznek minősülő ásványvizek palackozását is,
• egyéb vízhasználat: minden más, a gazdasági célú vízhasználat jellegek között az 1. számú melléklet 1. pont e) alpontjában szereplő táblázatban külön nem nevesített gazdasági célú vízhasználat,
• energetikai vízhasználat: fosszilis, nukleáris és biomassza energiaforrásból, villamosenergia előállításához kapcsolódó felszíni vízhasználat,
• fürdővízhasználat: a nem gyógyfürdők teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb – a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló – víz igénybevétele,
• halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat: a természetes vizek halállományának védelméhez, megújításához és hasznosításához, valamint az egyéb haltermelési, horgászati tevékenységekhez kapcsolódó vízhasználat, beleértve az ilyen célra tervezett és engedélyezett mesterséges létesítmények vízigényének kielégítését vízfeltöltést, vízpótlást és lecsapolást biztosító műtárgyakat, valamint a rizstermelési célú vízhasználat,
• öntözési célú vízhasználat: a természetes csapadék pótlása céljából a felszíni víz, valamint a felszín alatti víz kijuttatása mesterséges módon a növénytermesztés hatékonyságának növelése, illetve a gyep művelési ágba tartozó területek fenntartása érdekében,
• vízerőművi vízhasználat: vízerőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség,
• megújuló energia célú vízhasználat: a felszíni vagy felszín alatti vízkészletnek kizárólag a hőenergiáját hasznosító vízhasználat, a vízkészlet hőmérsékletétől függetlenül, továbbá a biomassza kizárólag hőhasznosításhoz kapcsolódó vízhasználata,
• gyógyászati vízhasználat: a vizek gyógykezeléssel közvetlenül összefüggő (gyógymedence feltöltéssel, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele;
• idényjellegű vízhasználó: az a vízhasználó, aki a vízkivételt az évnek csak meghatározott időszakában végzi;
• közcélú vízhasználat: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, beleértve a saját célú ivóvízműből történő ivóvízhasználatot, továbbá a környezet-higiénés (köztisztasági) vízhasználat;
• lekötött vízkészlet: a vízjogi engedélyben meghatározott jogok és kötelezettségek szerint az engedélyben megjelölt vízigény, illetve felhasználható vízmennyiség, továbbá vízjogi üzemeltetési engedély szüneteltetése esetén az engedély szerint felhasználható vízmennyiség;
• ökológiai vízhasználat: a Vgtv. 1. számú melléklet 44. pontjának is megfelelően a természetes vagy természetközeli, veszélyeztetett vagy károsodott, vízi vagy víztől függő ökoszisztémák természetvédelmi célú helyreállításához szükséges vízmennyiség biztosítása;
• vízkészlet: meghatározott helyen, térrészben, adott időpontban vagy időszakban mérhető, vagy különféle feltételekkel meghatározható vízmennyiség (m³), vagy időegység alatti vízforgalom (m³/év, m³/s stb.)

A vízkészlet alapjárulékának megállapításához a következőket kell figyelembe venni:
Az alapjárulék 9,00 forint/m³. Ha a felhasználás a vízjogi engedélyben vagy bányafelügyeleti szerződésben meghatározott vízmennyiséget 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 18,00 forint/m³ az alapjárulék. Ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély…