Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről a védett természeti területekre vonatkozó szabályok között a 31. §-ban rögzíti a védett területek használatának alapvető korlátját. A jogszabály kimondja, hogy tilos a védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. Ez a rendelkezés általános érvényű tilalomként határozza meg mindazon beavatkozások megítélésének keretét, amelyek védett természeti területet érintenek.
A törvényi megfogalmazás szándékosan általános, nem sorolja fel tételesen az egyes tiltott tevékenységeket. Ennek célja az, hogy a szabály minden olyan tevékenységre alkalmazható legyen, amely a védett terület fennálló állapotát vagy jellegét érinti, függetlenül attól, hogy az adott beavatkozás milyen jogcímen vagy milyen formában valósul meg. A tilalom nem kizárólag a látványos, fizikai átalakításokra vonatkozik, hanem minden olyan változtatásra, amely a védettség alapjául szolgáló természeti értékeket érinti.
A „terület állapota és jellege” a jogalkalmazásban tág értelemben értelmezendő. Ide tartozik a terület felszíni viszonyainak, vízháztartásának, élőhelyi szerkezetének, növény- és állatvilágának, valamint ökológiai folyamatainek összessége. Egy beavatkozás akkor is jogsértő lehet, ha közvetlen károsodás nem azonnal jelentkezik, de a változás iránya vagy hatása a természetvédelmi célokkal ellentétes.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy védett természeti területen…
Üdvözöljük a Környezet -és Munkavédelmi Tudásbázis oldalon!